Pedig a kérdés nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk.
Az Országos Könyvtári Napok hétfői, békéscsabai programján dr. Mészáros Kálmán történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa éppen ennek járt utána. A Miért éppen Borsi? Tények, talányok, tévedések II. Rákóczi Ferenc születéséről című előadásban nemcsak a fejedelem születésének körülményeit, hanem a hozzá tapadt történelmi legendákat is elővette.
A dátum biztos: 1676. március 27. A helyszín szintén Borsi, a mai Szlovákia területén, a Bodrog közelében. Csakhogy a történet ennél jóval izgalmasabb.
Dr. Mészáros Kálmán kutatásai szerint ugyanis sokáig úgy gondolták, Rákóczi tulajdonképpen véletlenül született Borsiban. A Rákóczi családnak ennél nagyobb és fényesebb birtokai is voltak, így adódott a kérdés: miért pont egy vidéki kastélyban jött világra a későbbi fejedelem?
Nos, a rövid válasz: nem véletlenül.
Dr. Mészáros Kálmán – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A szülők tudatosan érkeztek Borsiba, sőt a nagymama, Báthory Zsófia is Munkácsról utazott oda. Vagyis nem arról volt szó, hogy éppen arra jártak, aztán a gyermek úgy döntött, itt szeretne megszületni. A borsi kastély ugyanis akkoriban korántsem volt az a szerény, kissé eldugott épület, amilyennek ma esetleg elképzelnénk.
Éppen ellenkezőleg.
A reneszánsz vidéki rezidencia II. Rákóczi Ferenc születése idején a család egyik legmodernebb és legkényelmesebb kastélya volt. A hely története Lorántffy Zsuzsannához – Rákóczy dédmamájához – is kapcsolódik, aki örökségként és hozományként kötődött a birtokhoz, és jelentős szerepe volt a kastély kialakításában.
Aztán jött a történelem, ahogy az már történelem esetében lenni szokott.
Két évvel Rákóczi születése után a kastélyt egy rebellis kuruc hadnagy felgyújtotta, és az épület soha többé nem nyerte vissza eredeti pompáját. Így az utókor már egy romosabb, kevésbé jelentős helyszínt látott, amikor a fejedelem szülőhelyére gondolt.
Ma viszont már egészen más a helyzet. A magyar és a szlovák állam együttműködésének köszönhetően a borsi kastélyt felújították, így ismét nagyjából olyan képet mutat, amilyenben Rákóczi Ferenc megszülethetett.
Galéria
Az előadáson persze nemcsak a bölcső került szóba. Hanem az is, hogy milyen fiatalon lett Rákócziból a magyar szabadságküzdelem vezéralakja.
1703 tavaszán, a szabadságharc kezdetén mindössze 27 éves volt (27 évesen a popsztárok elhalálozódnak, míg Ferencünk hazánkat vezette a dicsőség útján). Mai szemmel nézve ez meglehetősen fiatal kor ahhoz, hogy valaki egy ország politikai és katonai terheit a vállára vegye.
Csakhogy a XVII–XVIII. században kicsit másképp működött a világ. Rákóczit már fiatalon tudatosan készítették a szerepre. Mostohaapja, Thököly Imre haditáboraiba is magával vitte, hogy a leendő fejedelem testileg, szellemileg és politikailag is felkészüljön arra, ami később várt rá.
És hogy mennyire beépült Rákóczi a magyar mindennapokba, azt talán semmi sem mutatja jobban, mint hogy szinte nincs olyan magyar település, ahol ne lenne róla elnevezett utca vagy intézmény.
Na, meg persze ott van a bankjegy.
Mányoki Ádám híres portréja annyira összeforrt Rákóczi alakjával, hogy generációk számára gyakorlatilag ez lett a Rákóczi. A fejedelem arcképe több magyar pénzen is feltűnt, és a jelenlegi 500 forintoson is ott van.
Ahogy az előadáson elhangzott, talán ő az egyetlen olyan történelmi személyiségünk, akit a magyar bankjegyekről egyszerűen nem sikerült lecserélni.
Az Országos Könyvtári Napok békéscsabai programja tehát nem pusztán egy újabb történelmi előadás volt. Inkább egy kis időutazás: a közönség megtudhatta, hogy egy 350 évvel ezelőtti születés körülményei még ma is tartogathatnak meglepetéseket.
Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója szerint az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2006 óta szervezi meg az Országos Könyvtári Napokat, amelyhez Békéscsaba és a megye könyvtárai is rendszeresen csatlakoznak.
Az idei programsorozat központi gondolata az optimizmus, a hétfői nyitóelőadás pedig ehhez képest meglehetősen messzire, egészen 1676-ig repítette vissza a hallgatóságot.
