Póka Egon és Ónodi Heni férje egyszer egy erősítőről beszélgettek az Elefántban

2021. szeptember 21. 16:15 | Such Tamás

Közhely, de egyre több sokk ér. Egyre több gyermekkori példaképem hagy itt bennünket. Felfoghatatlan, pedig el kell fogadni: az idő, mint egy gonosz, kopasz nagyúr senkinek sem kegyelmez. A mai, loholó világ mércéjével Póka Egon még nagyon fiatal volt: 68 évesen hunyt el a múlt héten.

Miután tizenévesen a Hobo Blues Band (HBB) Vadászat c. lemezét hallgatva már ketté tudtam választani a Póka Egon basszusjátékát a Tátraiétól, rájöttem, nincs mese, számomra az aranykezű Egon az út. Egy szimpla rocktémát is olyan díszesen színezett, mint ahogy kishazánkban senki más – nem hiába, a basszusgitár előtt vagy 10 évig zongorázott. S nem hiába tette be 16 évesen Radics Béla a Tűzkerékbe.

Állítólag, amikor Frenreisz először meghallotta a hat évvel fiatalabb muzsikust, majdnem a szögre akasztotta a bőgőjét. Tulajdonképpen, ahogy Bill a torkával, úgy Egon a basszusjátékával lett a blues királya.

Érdemes a 3.20-as bluest 1.55-re felhúzni, ugyanis addig ilyen basszusjátékot se lemezen, se élőben még nem lehetett hallani.

 

 

Chuck Berry az 1984-es európai turnéját osztrák vendégzenészekkel nyomta. A magyarországi koncert előtt Amsterdamban játszottak, ahol elveszett a basszgitárosa. Nem mellesleg Berry előzenekara az Old Boys volt, akiknek a műsorába Bill, Tátrai Tibi, valamint Egon is beszállt. Majd a buli után Hegedűs László szervező szólt a hazai zenekarnak, hogy „gáz van, mert nem jött meg a baszeros!”; így Egon játékával lett megtámasztva az aznapi Chuck Berry hangverseny.

Sajátos igényére jellemző volt: amikor bekerült a kőbányai képviselőtestületbe, rendeletbe foglaltatta, hogy a kerületi rendezvényeken a tátogó, azaz playbackelő fellépő zenészek nem kapnak tiszteletdíjat.

Mivel a múlt hét óta már sok mindet megírtak róla, próbálok csabai tartalmakat beilleszteni eme hasábok közé. Az 1984 decemberi, Vasutasban megtartott HBB koncert után a muzsikusok lementek a Gyopár Klubba. A kultikus pincehelységben volt minden, mint egy jó kis kultúrban: Kőbányai serek, magyar kártya és csocsó! Kiderült, Hobo gitárbajnokai – Tibusz és Egon – nemcsak a 4 és a 6 húros gépeken, hanem az asztalon játszott labdajátékban is brillíroznak párosban. Az angyalföldi és kőbányai emberek olyan trükköket toltak, hogy a helyi, Dél-alföldi arcok csak pislogtak – mindeközben Földes Hobo László arról tartott székfoglalót, hogy a közelmúltban sikerült lefordítania az új Dylan lemezt.

Póka Egon – Fotó: behir.hu/Such Tamás

Egyszer, amikor a fővárosban játszott Jack Bruce, a zseniális Cream bőgőse, majd a programot követően Egonunk a kezébe nyomta a Fenderét és egy alkoholista filcet. Bruce szignálta is a legendás Precisionját, amin ma már a sok-sok muzsika miatt csak a „ce” látható. – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

Az időben nagyot lépve, a Póka Egon Experince nevű együttest legelőször 2008 áprilisában láttam a néhai Elefánt Puban. A jó hangulaton kívül legfőképp a hangerőre és Ónodi Heni férjére emlékszem. Heni történetesen aznap vette át a Békéscsaba díszpolgári címet (amit ugyan már 2007-ben megkapott, de akkor nem tudott hazajönni). S míg az olimpiai bajnok tornászunk otthon csöndben ünnepelt, addig ura, James Haley – aki szintén olimpiai öttusázó volt – egy haverjával kimenőt kapott.

James meg sem állt az Ormányosig (Elefánt), ahol épp az Experince-be botlott. Majd a szünetben felment a színpadra és Póka apókával, angolul megbeszélték a Marshall erősítő működési elvét. (Szerintem egyikük sem tudta, hogy ki a másik, de azért jól eldumcsiztak egymással.)       

Majdan következőleg Egonék 2009 márciusában, az I. Bluesházba látogattak el, amikor a koncert előtt a női kézis csapatunk épp egált játszott a Fradival. Egyébként a két derbi egyik remek összhangja az volt, hogy a kézimeccsen Petri Speaker Miklós számtalanszor elmondta: „Aki megőrzi a belépőjét, az féláron bemehet a Bluesházba!”.

 

Póka Egon az Elefántban – Fotó: behir.hu/Such Tamás

Az Elefántban – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

Történetesen a koncerten Egon két nóta között a fociról kezdett el beszélni, mire – lévén a zenész fővárosi – egy elszánt lila torok felüvöltötte: „MTK!”. Erre a basszgitáros félig megsértve, forró talajra lépve azt merészelte mondani: „Nem, Fradi!”. Na, mondanom sem kell, a kézi meccsről átszivárgott tábor majdhogynem kifütyülte a legendát. De nem. Ez egy csendes város.   

Azt tudni kell, hogy az Experince az egyik leghangosabb egyesület, amely egy kis klubban valaha megfordulhatott. Értsd: ha belecsaptak, akkor a poharak csípő magasságban repültek, a pók elengedte a legyet a sarokban és a murit követően meg még vagy három napig csilingelt a fül nevű érzékszerv.

„Az nem is jó buli, ha nem jönnek ki a rendőrök”, mondta az egyik fellépés előtt, mert egyszer valóban megesett, hogy a hangerő miatt a nyakukra küldték a szerveket.

Úgy volt, hogy az idei szezonban, tavasszal is fellépnek a Csabai Csípős Blues Club szervezésében az Elefánt utódjában, a Nádas Sörözőben. Azt hittük a Covid miatt nem jönnek.

Sajnos tévedtünk.

Póka Egon Experience – Fotó: behir.hu/Such Tamás

További programok »

Itthon

Békéscsaba kultúrájáért díjátadó a magyar kultúra napja alkalmából - galériával

Gálaműsor részeként adták át a Békéscsaba Kultúrájáért díjakat a Csabagyöngye Kulturális Központban péntek este. Szarvas Péter polgármester hangsúlyozta, hogy fontos elismerni minden olyan tevékenységet, ami a hagyományainkat és a kultúránkat őrzi. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kultúra tisztelete nélkül nem létezhetnénk, mert ez az életünk szerves része.
21:13
FEL