A nemzeti park Csanádi puszták részterületén számos olyan terület található, amelyek régen szántóföldi művelés alatt álltak, mára azonban elkezdtek természetes úton visszagyepesedni. Az utóbbi évek időjárásának következtében a gyepesedés lelassult, vagy akár vissza is fordult. A pázsitfűfélék nagy területen kikoptak, helyükön pionír jellegű gyomtársulások alakultak ki, melyek érdekes módon évről-évre más képet mutatnak. Két évvel ezelőtt például nagyon magasra növő és igen látványos keleti szarkaláb állományok voltak megfigyelhetők ezeken a parlagokon, aztán tavaly inkább a repce, valamint a fűfélék domináltak. Idén május végére nagyon nagy területeken pipacs, illetve ismét a keleti szarkaláb tudott sűrűn fejlődni és már messziről feltűnő, nagyon szép piros-lila virágtengerek figyelhetők meg.
Dévaványa térségében is nagyon szép, látványos pipacsmezők alakultak ki. A pipacs elsősorban szántóföldi gyomnövény, főként a kalászosokhoz kötődik. Jelenléte jól mutatja, hogy mely területeken nincs még intenzív mezőgazdasági beavatkozás. A pipacsnak ugyanis nagy ellenségei a gyomirtó szerek, a nagyüzemi táblaméretek és a táblaszegélyek eltűnése. A gabonatáblák közepén a május eleji esőzések után sem látunk sok pipacsot, viszont az ugarnak felhagyott, pihentetett területek, táblaszegélyek mindenhol tele vannak piros virágaival.
A pipacs nagyon fontos növény a különböző beporzók, így a méhek, vadméhek, zengőlegyek és lepkék számára is. Az emberi szemnek pedig idilli látkép a pipacsos határ, ami az alföldi táj egyik legerősebb vizuális élménye.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
