Mit jelent jónak lenni? Minek is kéne jónak lenni, mikor minden izgalmas akkor történik, amikor valamilyen csínyt vagy huncutságot követünk el? Jónak lenni fárasztó és semmi móka nincs benne. Ezeket a gondolatokat mindannyian megfogalmaztuk már valamikor, ahogy minden gyermek.
A Péter és Pál Lusaországban című meseoperett ezekre a korántsem szokatlan, de annál nagyobb problémákra ad választ és útmutatást. A műfajmegjelölést ugyan tiszteletadásként adta a műnek az utókor, tekintettel Lehár Ferenc zeneszerzői múltjára, a dalok azonban nem feltétlenül hordozzák a klasszikus értelemben vett operett jegyeit.
A történet két lusta testvérről, a Szász Borisz és Falusi Balázs Áron által megformált Pálról és öccséről, Péterről szól, akik azon tűnődnek, vajon van-e olyan hely, ahol soha nem kell csinálniuk semmit. A cselekmény előrehaladtával a két főhős Lustaországba álmodja magát, ahol egész nap a szó szoros értelemben vett “semmit” kell csinálni. A történet a gyermekek számára fontos üzenetet hordoz: bizony mindennek megvan a következménye, épp ezért minden elkövetett tettért tudni kell felelősséget vállalni.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
A két színész elmondta, nem jelent számukra akadályt a testvéri szoros kapcsolat kiépítése, hiszen a való életben is nagyon jó barátságot ápolnak. Hőseink sok érdekes szituációval és nehézséggel találják szemben magukat, melyekre jó testvérek módjára közösen kell megoldást találniuk.
– Pál az idősebb testvér, a bátyó. Egy igazi kis csínytevő, ő a felbujtó, aki próbálja belevinni mindeféle rosszaságba a kisöccsét – fejtette ki Szász Borisz.
– Péter egy sokkal szendébb, szelídebb, visszahúzódóbb gyermek. Ő 2 évvel, tehát jóval fiatalabb, mint Pál. Szerintem nagyon felnéz a testvérére, ezért is tart vele mindig mindenhova akkor is, ha az ismeretlen és félelmetes – fogalmazott Falusi Balázs Áron.
A színészek nagy izgalommal indulnak a próbafolyamatnak, hiszen már mindketten dolgoztak Bozsó Józseffel, aki rendezéseivel számos sikeres gyermek előadást vitt színpadra. A rendező elmondta az a célja, hogy a gyermekközönség azonosulni tudjon a darab mondandójával.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
– Szeretném olyan szinten megcsinálni, mint a felnőtt és a régi mese darabjaimat is. Szeretném, ha a gyerekek bele tudnák élni magukat a két rosszcsont fiú bőrébe. Hogy el tudják magukban határozni, melyik döntés jó, vagy nem jó és hogy minden ilyen döntésünkért vállalnunk kell a felelősséget. Hogy a sok átélt kaland után végül meg tudják találni azt az igazságukat, amit ilyen gyerekkorba meg lehet találni – emelte ki a mese üzenetét a színész, rendező.
A sok kaland és helyszín megjelenítésében olyan színpadtechnikai megoldásokkal készülnek, mint például a varázslathoz elengedhetetlen füst, vagy a lehetőségek körét nagyban tágító hátsó vetítés, ami számos alkalommal tette már feledhetetlenné egy-egy előadás színpadképét. Bozsó József kiemelte, mindenképpen a klasszikus mesék világát szeretnék majd megidézni.
A jelmezek ennek megfelelően követik ugyanezt a klasszikus vonalat, ugyanakkor Petrovszki Árpád, a ruhák megálmodója elmondta, hogy úgy tervezte meg a karakterek öltözetét, hogy illeszkedjen az őket jellemző sajátos jellemvonásaikhoz.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
– Az volt az alap kompozíció, hogy ne csak a múltba nyúljunk vissza, hanem legyenek olyan szereplők, akik közelebb állnak a mai korhoz stílusban. Így a két testvér szinte mai, de mégis színpadi ruhában jelenik majd meg, a misztikusabb karakterek, mint a tündérek és a huszárok, pedig a klasszikus mesebeli ruhákat öltik majd magukra – fogalmazott a jelmeztervező.
Péter és Pál kalandja tehát nem csak mondandóját tekintve, de látvány és zenei világában is kellemes szellemi csemege lehet, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A két testvér utazását Lustaországba február 27-én a Jókai színház nagyzínpadán kísérheti majd figyelemmel az ifjú közönség.