„Képletesen elutazunk a Padlásterápia festegetőinek világába – mondja a kiállításmegnyitón G. Pataki Mária, a csoport vezetője, a Malom téri peronon (de hol van Éva?). – Ez a megálló egy remek helyszín; ebben a csodálatos időben jó alkalom az összegzésre, a vissza- és az előretekintésre.”
Hozzáteszi, ezek a munkák is láthatók lesznek majd a következő Padlásterápián, december 15-én a Békés Megyei Könyvtárban.
Azt követően mindannyian felsétálunk az egyik vagonba, ahol már az Utazásaink képei várták a befogadókat (a vagontárlat december 14-éig zakatol).
„Amikor kiadom a feladatot – meséli G. Pataki Mária –, eleinte mindenki csak hallgat, és egyszer csak úgy jönnek ki belőlük a képek. De például figyelemreméltó a 85 esztendős Kissné Major Erzsébet teljesítménye (Erzsike néni sajnos nem jött el a rendezvényre), aki mindig később érkezik a foglakozásokra, de szinte percek alatt megalkot egy képet”.
Hozzáfűzi, a terápia eredendően egy motivációs tréning, mert például Gyaraki Marika anno még valaha ipari számvitelt tanult a Közgében, és közgazdász létére csak úgy ömlenek ki belőle a képek. Kalmár Ági pedig szó szerint átölel a képeivel.
Ági mindezzel kapcsolatban megemlíti, óvodapedagógusként 40 évig kapta a gyerekektől az ölelést.
– Persze egy óvónőnek könnyű, mert egész életében festett – kellemetlenkedek.
– Persze, nyulakat és macikat – reflektál.
Vannak, akik otthon dolgoznak, és online küldik a munkáikat.
***
Ez a kiállítás nem jött volna létre, ha nincs Sós Imre, a BTF állomásfőnöke, valamint dr. Ferenczi Attila önkormányzati képviselő.