Péli Magdi: Minden gólyafészket ismerek Békéscsabán

– Mióta fényképezel?

– Már korábban is volt gépem, de akkoriban inkább a gyerekeimet fotóztam. A nyugdíjazásomat követően kezdtem el igazán; s mivel a gyerekek már nem élnek Békéscsabán, úgy gondoltam, a képeimmel megmutatom nekik, hogy mi történik a városban. Aztán rájöttem, hogy a madarakat és a természetet jobban szeretem fotózni, mint az embereket.

– Érthetetlen. Nyilván bizonyos terapatikus hatás is társul az élményekhez.

– Nem tudom… Tény, hogy nagyon szeretek egyedül kerékpározni, hosszabb távon is. Noha korábban volt, hogy egy csoporttal túráztam, de mindig lemaradtam tőlük. Folyton bámészkodtam, mert például elvarázsoltak a madarak.

– Először a kacsa fotóiddal találkoztam, majd jöttek a hattyúk… Mennyi időt töltesz egy-egy ilyen fotó elkészítésével?

– Van, amikor egy órát is várni kell a Fiumei utcai tónál, hogy előjöjjön a kis hattyú.

– Addig mit csinálsz?

– Tekerek egy kört a tó körül. Kacsás-tó, Csaba-tó, Fás-tó, egyébként nem is tudom, hogy miért hívják Kacsás-tónak, mert ott még egy árva kacsával nem találkoztam, miközben most, a napokban életemben először láttam kárókatonát.

– Kárókatonás-tó. Senki sem kérdezte még, hogy miért nem állítod ki a fotóidat?

– Dehogyisnem! De a Facebook-felület engem teljesen kielégít. Illetve sokan rám kiabálnak az utcán, hogy „Hú, csodálatosak a képeid!”.

– Ismeretlenek is?

– Igen. Amúgy a fiam divatfotós Londonban.

– Na, ez egy tipikus a fa és az almája kapcsolat. Akkor innen fúj a szél! Hogy hívják a fiadat?

– Herczegfalvi Gábor.

Galéria

– Ilyen névvel sztáríró lehetett volna 1913-ban.

– Visszatérve, úgy gondolom, hogy csak az állítson ki, akinek eredeti ötlete van. Mert az, hogy valaki például a tengerpartot lefotózza és kiállítja…  abban szerintem semmi plusz nincs.

– Így legalább nem szúrnak hátba a művészek a „Na, már ez is!” klisével.

– Egy időben a tanyákat és a podsztyenás házakat fotóztam, és mivel mostanság a tájház oldalát szerkesztem, felkértek, hogy egy tárlat keretében mutassam be őket. De nem.

– Olyan szomorú, hogy egyre több podsztyenás házat dúrnak le és helyette építenek egy modern, újgazdag vityillót.

– Miután magánkézben vannak, így nem lehet védelem alá venni. Amúgy mindig van valami célom.

– Most épp mi van a tarsolyodban?

– Feltérképezem, hogy hol születnek kisgólyák, ugyanis Békéscsabán minden gólyafészket ismerek. Csabán, Gerlán, Megyeren, Fényesen összesen húsz fészek van, amelyből 18-ban van gólya. 12-be várható kisgólya, a szarvasi útiban van már egy.

– Hogy történik a feltérképezés?

– Reggel elindulok kerékpárral; Mezőmegyer a következő úti célom, bár talán még korai, mert még nem keltek ki a kisgólyák, addig is maradnak a kacsák, hattyúk és a tavak madárvilága, amit imádok.

***

(Gabor Hercz képeit ITT! tekinthetik meg.)