Passzold vissza Tesó! – avagy mobiltelefonnal a csimpánzokért és gorillákért

2020. október 30. 09:38 | Kugyelka-Zámbori Eszter

Békés megyében jelenleg négy helyen gyűjtik a használt mobiltelefonokat, a „Passzold vissza Tesó!” nemzetközi kampány részeként. Az akciót hazánkban a Jane Goodall Intézet, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület szervezi azért, hogy a magyar háztartásokban már nem használt mobiltelefonok ne a fiókban vagy a szemétben kössenek ki, hanem újrahasznosítsák alkatrészeiket, főleg az úgynevezett koltán ércet. Ezzel is védeni szeretnék többek között a csimpánzok és gorillák élőhelyeit.

Mit tehetünk Békés megyéből?

Ne dobjuk a szemétbe a készülékeket! Ha lapul a fiókban, a szekrényben, az ágy alatt vagy a padláson, szóval bárhol egy-két használaton kívüli mobil, adjuk le olyan helyre, ahol összegyűjtik, majd elszállítják őket újrahasznosítani. Ez megtehetjük itt, Békés megyében is: négy helyszín kapcsolódott a „Passzold vissza Tesó!” kampányhoz. Orosházán, a Dózsa György utcában a Rétesbolt, ahol a használt mobilt el lehet helyezni a gyűjtő dobozba, emellett a Békéssámsoni Polgármesteri Hivatalban is le lehet adni a készülékeket. A Jane Goodall Intézet térképen tette közzé a gyűjtődobozok helyét az országban.

 

 

Tótkomlóson a Vertigo-Net Internet üzletében veszik át a feleslegessé vált mobiltelefonokat. Két éve csatlakoztak az akcióhoz, amelyre egy kollégájuk hívta fel a figyelmet – mondta el a cég ügyvezetője. Mucsi Balázs hozzátette: fontosnak tartják, hogy hozzájáruljanak az újrahasznosítás és a környezetvédelem ügyéhez.

– Tótkomlós ugyan kisváros, de az emberek egyáltalán nem mutatnak különbséget a nagyobb városok társadalmához képest. Rengeteg jóindulatú és jó szándékú embert ismerek, aki szívesen tesz a jó ügy érdekében. Korábban is gyűjtöttünk használt elemeket, tonereket annak érdekében, hogy ezek a már nem használt eszközök ne a kukába kössenek ki, így sokan tudták, hogy ezen a területen is számíthatnak ránk. Kis szolgáltató vagyunk és biztosak vagyunk benne, hogy tevékenységünkben megmutatkozó pozitív üzenetünk kihat a mikrokörnyezetünkre is. Közösségi emberként szükséges példát mutatnunk a környezetünk számára – hangsúlyozta Mucsi Balázs. A cég ügyvezetője hozzátette: a mobilkészülékek leadásához semmi különös dolgot nem kell tenni, egyszerűen be kell vinni a készüléket és az arra kijelölt gyűjtőládába kell dobni. Amint összegyűlt megfelelő mennyiségű készülék, továbbítják a program iránymutatása alapján.

Lehetőség van Békéscsabán is környezettudatosan megszabadulni a használt mobiloktól, ugyanis van gyűjtőpont a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület Széchenyi ligetben található székhelyén.

Az egyesülettel szembejött a lehetőség az interneten és natúrpark lévén nem volt kérdés, hogy csatlakoznak a környezettudatos kampányhoz – mondta el a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület munkaszervezet vezetője megkeresésünkre. Pócsi Gabriella hozzátette: már tavaly január 30-a óta várják a rossz, használaton kívüli telefonokat.

– Eddigi tapasztalataink szerint nagyszerű az akció. A munkaszervezet tagjain és szűkebb környezetünkön túl a natúrpark programjaira és rendezvényeire járó személyek is bőséggel hoztak be eszközöket.  A közösségi és online felületeket is felhasználva osztjuk és híreszteljük a kezdeményezést. Természetesen tisztában vagyunk az akció céljával, de szem előtt tartjuk annak a szűkebb környezetre gyakorolt hatását is: ahogy a főemlősök életterének veszélyeztetése, úgy a telefonok kommunális hulladékként való kezelése is jelentős következményekkel bír, amelyet – ha közvetve is – életminőségünk változásán keresztül tapasztalunk meg. Ezért is válik lényegessé a telefonok leadása, mert egy számunkra apró, feltételhez nem kötött cselekedettel is hozzájárulhatunk a Föld terheltségének csökkentéséhez – hangsúlyozta Pócsi Gabriella.

 

Illusztráció (Fotó: pexels.com)

 

Mi is az a koltán? Mire használják a mobilokban? És mi köze ennek a főemlősökhöz?

A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet, amelyet a kondenzátor-bevonatok készítésére használnak. Ezek a kondenzátorok a mobilok, a gps-ek, a laptopok és a táblagépek alkatrésze. A Jane Goodall Intézet cikkében található két évvel ezelőtti adatokból az látszik, hogy 5 milliárd 100 millió mobiltelefon jutott 7 milliárd 600 millió emberre a Földön. Emellett alig több mint 20 év alatt 6 millió ember halt meg a koltán-bányászat következtében.

A világ koltán készletének 80 százaléka Afrikában található, és ennek a legnagyobb része a Kongói Demokratikus Köztársaságban van, ahol az olyan a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szereplő fajok élnek, mint a hegyi gorillák, a bonobók, a Grauer (keleti síkvidéki) gorillák és a csimpánzok. Amellett, hogy az erdőterületek drasztikusan csökkennek a bányák kialakítása miatt, a szállító utak kialakítása a különböző családokat szigeteli el, így a genetikai állománya is romlik a fajoknak.

A bányák jelentős része illegális, amelyeket ugyancsak illegális félkatonai szervezetek felügyelnek és teljesen normálisnak számít a gyermekmunka – a kicsiket a legveszélyesebb, földbevájt járatokba küldik az ércért. A bányászok napi 1-2 dollárt kapnak a minősíthetetlen munkakörülmények között végzett munkáért, ha szerencséjük van, ha nincs, akkor a földjeiket elveszik tőlük és a családjuk életéért bányásznak.

A munkások élelmezését a milíciák vadászai látják el élelemmel. 2000 decemberében 3150 bányászcsaládot költöztettek el a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területére. Az összesen mintegy 10 ezer főt számláló családokat 300 vadász látta el élelemmel, akik – a nemzeti park dolgozói feltételezései alapján – mintegy 3700 elefántot és 8000 gorillát mészároltak le ennivaló gyanánt.

Az illegálisan bányászott ércet Ruandába csempészik, majd tisztára mossák. Valamilyen érdekes okból kifolyólag Ruanda annyi koltán ércet exportál Kínába, amennyi nincs is az országban. Ezzel gyakorlatilag lehetetlen az érc eredetét nyomon követni, akár a távol-keleti, akár a nyugat-európi országokba szállítják.

 

 

Ezzel együtt a becslések szerint 2025-re a 8,6 milliárdnyi embernek 5,9 milliárd mobil előfizetése lesz. Tegyük fel a kérdést magunknak, hogy amióta mobilt használunk, hány készülék került – jó esetben – a fiók mélyére. Ha azonban a leselejtezett, megunt, tönkrement telefonban található ásványokat újra hasznosítjuk, akkor csökkenni fog ezeknek az érceknek a bányászata, ezzel együtt a természetre gyakorolt káros hatása is.

A hazánkban 2018 novemberében indult program nagyon jó eredményeket mutat, a National Geographic év eleji cikke szerint a tájékoztató előadások mellett számos iskola, vállalkozás, multinacionális cég és állami intézmény csatlakozott a Jane Goodall Intézet, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület kezdeményezéséhez. Idén év elejéig 1459 kilogramm mobilt gyűjtöttek össze Magyarországon, ez a szám nyárra már 2,5 tonna volt. A telefonokat az Inter-Metal Recycling Kft. hasznosít újra, többek között 17 féle fémet vonnak ki belőlük és használnak fel újra.

A „Passzold vissza Tesó!” kampány harmadik szakasza szeptember 24-én, a gorillák világnapján indult, és továbbra is várják a helyszínek csatlakozását az info@janegoodall.hu email címen és azzal az űrlappal, amit ide kattintva érhet el.

 

FEL