A gyulai kapitány jelentésén túl ránk maradt a másik oldal véleménye is: ezek Ábránfy Imre édesanyjának Patócsy Margitnak panaszai.
Margit úrnő tiltakozására Karácsonyi János figyelt föl a 19. század végén. A tudós pap-történész beépítette ezeknek a forrásoknak a tartalmát a Békésvármegye történetéről írt, 1896-ban megjelent könyvsorozatába, de a maguk egészében nem adta ki a panaszok szövegét. Erika Javošová, Monika Bizoňová és Martina Orosová szlovákiai levéltárosoknak köszönhetően bepillantást nyerhettem ezen latin nyelvű kéziratok másolataiba. Így lehetővé válik, hogy kiegészítsük a Karácsonyi János által 1896-ban közölt adatokat.
Margit úrnő előbb a pozsonyi, majd a szepesi káptalan előtt tett panaszt a családját ért sérelmek miatt. A pozsonyi káptalan előtti panasz 1557. december 18-án kelt – Szent Tamás apostol ünnepe előtti szombaton – a szepességi pedig 1557. december 30-án – Urunk születésének ünnepe utáni csütörtökön. Margit úrnő arról nyilatkozott, hogy a fiát, Ábránfy Imrét kicsalta a castellumból egy bizonyos Szterzenkovics Mátyás, azzal, hogy tanácskozzanak, majd Imrét a kastélyon kívül megölték, és felégették a castellumot. A pozsonyi panasz a történtek körülbelüli idejét is megadja: 1556-ban, Krisztus teste ünnepe környékén történt Imre megölése. Krisztus Szent Testének és Szent Vérének ünnepe – Úrnapja – 1556-ban június 4-ére esett. (Pozsonyi Káptalan Protocolluma. 11: 124; Szepesi Káptalan Protocolluma, IV. f. 156.) Mágocsy Gáspár és Patócsy Margit változata nem feltétlenül zárják ki egymást. Reménybeli konferenciánkon lehetőség nyílik majd az értelmezési lehetőségek vázolására. A Csabai Mérleg olvasói számára láthatóvá tesszük a pozsonyi kézirat szövegének egy részét, ahol a castellum Chaba szókapcsolat látható. A korabeli kézírásban az m betűt sok esetben nem írták ki, hanem rövidítették: itt is ezt a rövidítésjelet látjuk a castellum szó utolsó magánhangzója fölött.
A korszak történetét tárgyalva szólnunk kell a török előrenyomulásról is. Patócsy Margit szepesi panaszából megtudjuk, hogy fiát, Imrét korábban török fogságból váltották ki 1300 aranyforintért. Tinódi Lantos Sebestyén Temesvárnak, és parancsnokának, Losonczi Istvánnak vesztéről szóló költeményében valóban megemlíti Ábránfy Imrét a veszteséglistán. Karácsonyi János szerint Imre Temesvárnál esett török fogságba, ez az erősség pedig 1552. július végén került török kézre. Imre a török fogságból való kiváltatása után került a csabai várkastélyhoz, ahol végül is halálát lelte. Margit úrnő pozsonyi panasza szerint Szterzenkovics Mátyást korábban Szolnok várának átadása miatt hűtlenséggel vádolták. Ezután kerülhetett Szterzenkovics Gyulára. Szolnok vára 1552. szeptember 4-én lett a töröké, miután a vár parancsnokát, Nyáry Lőrincet harcosai nagy része elhagyta.
A csabai várkastély történetét bemutató konferenciánkon további érdekességekkel szeretnénk gazdagítani az érdeklődő közönséget. Levéltárunk a csabai gyerekek érdeklődésére is számot tart: Rajzpályázatot hirdettünk általános iskolások számára, melynek címe: Milyennek képzelem a csabai várkastélyt? Részleteket lásd az MNL Békés Megyei Levéltárának honlapján.
Dr. Halmágyi Miklós
