A produkció rendezője, Csurulya Csongor hangsúlyozta: az alkotófolyamat során fontos szempont volt, hogy a történet méltósága megmaradjon, ugyanakkor a mai közönség – különösen a fiatalok – számára is befogadható, értelmezhető formában jelenjen meg a színpadon.
– Igyekeztem olyan dolgokat kitalálni, amelyek szerintem fontosak és értelmezhetők a történettel kapcsolatban. Nekem kellett irányítanom ezt a próbafolyamatot, és azt érzem, hogy százszázalékban velem voltak ezen az utazáson a színészek – fogalmazott a rendező. Hozzátette: a cél az volt, hogy a mítoszt elemeljék a hagyományos elbeszélésmódtól, és egy korszerű, képi, színházi világba helyezzék át.
A darab központi gondolata, hogy a nemzeti eredetmondák újramesélése erősíti a közösségi identitást, és stabil alapot ad a jövő felé tekintő gondolkodáshoz. Ezt a szemléletet erősíti Magyar szerepében Beszterczey Attila alakítása is, aki szerint az őstörténeti mondához hozzányúlni mindig nagy felelősség.
– Ez a magyarság eredetmondája, ráadásul én játszom Magyar szerepét, így különösen nagy bátorságot igényel. Nagy várakozásokkal teli időszak van mögöttünk és előttünk, de nyugodt szívvel mondhatom, hogy az előadás mind tartalmilag, mind formailag megfelel ezeknek – mondta a színművész. Kiemelte azt is, hogy a januári bemutatók sajátossága a karácsony miatt megszakadó próbafolyamat, ám a jól összeszokott társulat közös munkája ezt a nehézséget is felülírta.
A produkció látványvilága Egyed Zoltán munkáját dícséri, aki szerint itt nem hagyományos díszletről, hanem térről és atmoszféráról van szó.
– Ez egy mitikus történet, ezért egy koncentrált teret szerettünk volna létrehozni, amely rítusszerű élményt ad. Az elemek különböző szituációkban más-más jelentést kapnak, attól függően, hogyan formálják meg a színészek és a táncosok – fogalmazott a látványtervező.
A mozgásvilágot ifj. Mlinár Pál koreográfiája határozza meg. A folyamatosan mozgó forgószínpad a haladást, az utazást szimbolizálja, ami komoly technikai és ritmikai fegyelmet kíván az előadóktól.
– Valójában egy hatalmas matematikai számítássorozat zajlik a háttérben, hogy minden alkalommal ugyanúgy és ugyanannyira látványosan működjön – jegyezte meg a koreográfus.
A szereplőgárda sokszínű: Komáromi Anett (Láp-Tündérkirálynő), Csonka Dóra (Aranka), Kiss Viktória (Jolán), Szőke Pál (Táltos) és Szepsi Szilárd (Szarvas) mellett a tündérek és leventék csoportja is fontos szerepet játszik a mitikus világteremtésében. A jelmezek Petrovszki Árpád munkái, a rendezőasszisztensek Falusi Balázs Áron és Sallai Zsóka.
A bemutatót 2026. január 12-én tartják.
Galéria
