Orosz rulett ez, de vérszemet kaptam, és csipegetem a századokat

A 110 gáton versenyző Baji Balázs idén már kétszer is megjavította az országos csúcsot, mindig pár századmásodpercet faragott legjobbján. Az egyik legsűrűbb versenyszám az övé, de nemzetközi szinten is jegyzik, gyakori résztvevője a Gyémánt Ligáknak. Annyi energia dolgozik benne, hogy nem elég neki a futás, állatorvosként is dolgozik.

„Még dobóatléta is voltam, mindent kipróbáltam. De nagyon hamar kiderült, hogy van sebességem, az alkatom és a mozgáskoordinációm miatt meg nekem való a gátfutás. Elég nehéz szám, sok képességnek kell a helyén lennie egyszerre. Kicsit sután csinálom, de nagy hiba azért nincs benne, és van egy-két erős elemem, ami felgyorsítja a mozdulatokat. Kiemelkedően erős a lendítő lábam, és a gátvétel után gyorsan támadom a talajt" – mondta a 2015-ös Európa-bajnokság ezüstérmese.

Usain Bolt megcsókolta a célvonalat megható búcsúpartiján

Usain Bolt elköszönt Ostravától, miközben 15 ezren buliztak és érzékenyültek el. A 100 méter világcsúcstartója csak győzhetett, bár ebben sokat segítettek neki. Csehország Európa Jamaicája lett egy estére.Tovább

A 28 éves Baji június elején Prágában futott 13,24 másodperces új országos rekordot, majd bő három héttel később, egy másik cseh versenyen, Usain Bolt egyik búcsúfellépésén, Ostravában javított egy századot korábbi legjobbján. Mire lehet ez elég?

Baji Balázs századról századra faragja az országos csúcsot

Ostravában erős mezőnyben lett második a 110 gátas, pár héten belül javított rekordján.Tovább

„Vérszemet kaptam, 13,20 alá akarok bemenni, eddig álmodoztam róla, de egyre reálisabb. Az már klassziseredmény volna. Ha ezeket az időket megismételném a világbajnokságon, az már jó helyezést is jelentene. A pekingi vb-n a 13,24 döntőt ért, a riói olimpián bronzot hozott, 13,30 elejével döntőt lehetett futni."

Az utóbbi években már döntőbe kerülni is különösen értékes eredmény, a gátfutásban nagyon erős a mezőny, most talán a jamaicai Omar McLeod kiemelkedik belőle, de mögötte erős a konkurenciaharc. Annyira sokesélyes egy-egy futás, hogy szinte bárkire érdemes tétet rakni. És ez a sprint az, ahol még európai futóknak is van keresnivalójuk, 2015-ben például az orosz Szergej Subenkov nyerte a vb-t.

„Sokan rájöttek, hogy itt van lehetőség a sprintszámok közül. Egyre jobban tágul a tábor, százon ma már 10 másodperces időkkel sem lehet sokra menni. Észszerű specializálódás figyelhető meg. Egyre több 10,30-as, 10,40-es időt tudó százas választja a gátat. De már magára a vb-re kijutni is komoly teljesítmény, a mostani szintidő erősebb, mint a 15 évvel ezelőtti világbajnok ideje" – beszélt a fejlődésről ifjabb Tomhauser István, Baji edzője.

A gátfutás egyik szépsége a kiszámíthatatlanságában is rejlik. A gátfutóversenyek olykor szinte orosz ruletthez hasonlítanak, főleg az olimpiákon és világbajnokságokon lehet látni, hogy egymás után esnek ki a versenyzők, buknak vagy sorra döntik fel a gátakat az előfutamokban.

A feszültség már a rajtnál elkezdődik, ott már sok minden eldől. Baji edzője azt mondta, furcsa lelki állapotba kell kerülni, először el kell érni, a „megvan" helyzetet, de aztán gyorsan el is kell engedni ezt az érzést, hogy a futás közben már ne legyen ez teher. „Sok mindentől függ, milyen állapotban vagyok a rajtnál.

Hergelem is magam, hogy legyen izgalom is, de nyugtatgatom is a belsőmet, hogy bízzak magamban.

Nagy variációk nincsenek, eléggé automatizált a futásunk, de egy csomó változó jöhet, ami megzavarhatja a technika végrehajtását" – mondta Baji.

A magyar gátas elég jól rajtol, az idei fedettpályás Eb-n viszont már az elején elszállt, kiugrott. „Megtehettem volna, hogy nem megyek a maximumra. Tartottam a rajttól, aztán mintha bevonzottam volna a hibát. Fel sem fogtam, hogy mi történt. De nincs bennem ilyen szorongás, nem tartok attól, hogy ez még egyszer megtörténhet – emlékezett vissza. –  A gátfutókon nagy a teher, nagy a feszültség is, izgalmas. Számomra vonzó, hogy ennyire összetett és túlfeszített egy-egy verseny."

Baji nevét talán legtöbben pont egy ilyen feszült futamon ismerték meg. A londoni olimpia selejtezőjében ő emelte fel a kieső világbajnok, a kínai Liu Hsziang kezét. „Az újságírók sokszor rákérdeznek erre a jelenetre. Hirtelen jött az ötlet, úgy éreztem, hogy nem lenne illendő csak úgy hagyni, hogy egy technikailag kiemelkedő, korszakalkotó futó így búcsúzzon. Csak meg akartam szorítani a kezét, de aztán úgy éreztem ez nem elég, ösztönösen emeltem fel a karját."

Baji augusztus elején a világbajnokságon futhat újra azon a pályán, ahol sportszerűsége miatt ismertté vált, addig viszont sűrű programja van. „Most úgy gondolkodom, hogy versenyezzek sokat: Ostrava, Párizs, Gyulai Memorial és London a program. Minél inkább ki akarom élvezni a speciális ingereket, úgy állok oda, hogy nyomom, ami a csövön kifér, a legeslegjobb versenyeken akarom kipróbálni magamat az elitben. Most arra van szükségem, hogy a vb-ig minél többször fussak 13,30 alatt. Olyan futásra és ritmusra találtam rá, amiből hibátlan körülmények között nagy eredmények jöhetnek ki. Egy-két tized fejlődés óriási nagy csattanója lenne az évnek. "

Pár évvel ezelőtt még két magyar gátas is ott volt a világversenyeken, Baji hazai riválisa Kiss Dániel volt. „Afféle mentorom volt, mellette váltam igazi sportolóvá, nagyon sokat tanultam tőle. Csak azt sajnálom, hogy a mi csúcsformáink elcsúsztak egymástól, igazán összecsapni nem tudtunk. Ifjú Tomhauser Istvánnal megreformálták a gátfutást, az ő kísérletezgetéseiknek vagyok én a kifinomult eredménye, és így csipegetem a századokat."

Baji volt már Eb-2., futott elődöntőt világbajnokságon és olimpián is, rendszeresen meghívják Gyémánt Ligákra, ahová a magyarok közül általában csak a dobóatléták jutnak el. „A Gyémánt Liga a mai atlétika legmagasabb színvonalát jelenti, a legjobbak vannak ott, a sportág krémje, akikre mindig kíváncsi a közönség. Volt időm elfogadni, hogy én is ott vagyok ezeken a helyszíneken, de nem érzem, hogy miattam néznék a tévét milliók. Igaz, eggyel több ok lehetek itthon, hogy odakapcsoljanak ezekre a versenyekre. Az a magyar atlétikának is jó lehet, hogy ilyen magasságokba, ráadásul futószámban jutottam el."

Az atléta nehéz utat választott, tanulmányai befejezése óta az Állatorvostudományi Egyetem klinikáján dolgozik, ehhez is igazítania kell edzőtáborait és versenyeit. „Sok lemondást kér a sport, fárasztó az én életformám is. Most nem akartam dönteni. Alapvetően a sport érdekében áldozok, de próbálok ott is helyt állni. Ebből a párosításból többet kapok, mint amennyit elvesz. Jobban érzem magam így, mindig szeretem hasznosnak érezni magam.

Megélhetnék az atlétikából, de annyit nem keresek, mint egy focista, hogy vagyont halmozzak fel. Szeretem, ha folyamatosan cselekszem.

Kevés olyan dolog van, ami annyi sikert és elismerést ad, mint a sport. Ezért is áldozok rá sokat. De ha nincs az atlétika, óriási űr keletkezik. Nem akarok lézengeni a világban, és erőltetetten kapkodni. Ha abbahagyom, rögtön van folytatása az életnek, meglesz a magam boldogsága."

forrás: index.hu