Gugolya Márta kollégiumi nevelő, fejlesztőpedagógus és tűzzománc-alkotó, képeinek témáját egyszerű formák köré építi. Mostanában a zománclencsékkel, formákkal applikált felületekkel kísérletezik. Ékszereket tervez, mindig valami egyedi és személyre szabott darabot igyekszik elkészíteni. A Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület kétegyházi nyári alkotótáborából ismerjük egymást, így a beszélgetés során tegeződtünk.
1. Mi motivál az alkotásban? Mi az elsődleges szempont?
Az alkotás folyamatát szeretem. A tervezés elengedhetetlen, jó nézni a változatokat, míg megszületik az a terv, amit meg is valósítok. A tűzzománcban az igazi motiváló mozzanat maga az anyag, s a technológiai folyamat. Izgalmas figyelni, ahogy a kiégetett munka elnyeri csillogó felületét. A zománc-ékszerek elkészítése során mindig arra törekszem, hogy a választott technikát tökéletesen kivitelezzem. Ne legyen elégve, beégve ez számomra fontos dolog. A tűzzománcban az anyag sajátossága miatt is mindig egyedi darabot lehet alkotni.
2. Egy munka előtt milyen szempontokat veszel figyelembe?
Nagy kedvvel kezdek munkához. A megrendelések legtöbbször lehetőséget adnak, mert csak egy-egy részletet határoznak meg: vagy a színvilágot vagy a formát, így szabadon tervezhetek. Ha ismerem azt, akinek az ékszer készül, akkor próbálok olyan motívumot rajzolni, amely rá jellemző, olyan formát, ami jól állhat neki, vagy amilyen ékszere még nincs abból a formavilágból. A legjobb persze azt látni, hogy szívesen és örömmel viselik az ékszereimet.
3. Mi volt életed legkellemetlenebb pillanata?
Sok kellemetlen pillanat ér minket. Jó esetben meglátjuk miért is keveredtünk bele.
4. Mire vagy a legbüszkébb?
Ha a munkám gyümölcse végre megérik. Arra is büszke vagyok, ha a hozzám közelállóknak sikerül elérniük a céljaikat.
5. Mivel lehet kihozni a sodrodból?
Nem szeretek hazugságon érni senkit.
6. Milyen értékeket helyezel előtérbe az életedben?
A család fontossága és az őszinteség mellet fontosnak tartom a kreativitást. A világra való nyitottságot felnőtt korunkban is meg kéne őriznünk.
7. Ki volt a legfontosabb személy a pályád során?
Pedagógiai pályámon édesanyám tevékenysége a meghatározó. Alternatív pedagógiai módszerrel (Freinet módszer) dolgoznak az óvodában kolléganőivel, s vallják, hogy a gyerekeknek, fiataloknak teret kell adni a szabad önkifejezésre. Azt pedig, hogy az egyetemi éveim alatt ismét visszataláltam a tűzzománchoz, egy szuper kis közösségnek köszönhetem. A Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület kétegyházi nyári alkotótáborában 2005-ben jártam először. Azóta szervezője, segítője vagyok a tábornak. Inspiráló, barátságos és érdekes.
8. Változtatnál-e valamin az életedben?
Most úgy érzem, hogy nem változtatnék. Remélem 30 év múlva is ezt válaszolnám.
9. Ha a világban tehetnél valami nagy dolgot, mi lenne az?
Rengeteg dolgot lehetne tenni. Minden embert megtanítanék írni, olvasni, s így több lehetőséget adni az életben való boldogulásra.
10. Van kedvenc olvasmányod mi az és miért?
Nehéz kiválasztani a kedvencet. Több is van. Üzenetük, problémafelvetésük mellett (mások mellett való kiállás, egyenlőség, igazságosság-igazságtalanság, valóság-emlékek, emberi sorsok, történelem) különleges hangulatuk, látásmódjuk az, ami miatt a kedvenceim Nádas Péter drámái, Gabriel García Márquez, Mario Vargas Llosa és Julio Cortazár, Patrick Modianao regényei; Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! vagy Erich Maria Remarque: A diadalív árnyékában.
Galéria
