– Nekem ez már inkább kellemetlenség, persze a fiataloknak ez meg sem kottyan, vsiszont az én szervezetem hosszú napok alatt szokik hozzá az új rendhez – mondta kérdésünkre, az óraátállítással kapcsolatban egy békéscsabai nyugdíjas hölgy.
– Mi nagyon élvezzük, hogy a kutyákkal, a gyerkőccel több időt tölthetünk a szabadban és nem sötétedik olyan hamar – nyilatkozza egy fiatal apuka, szintén a megyeszékhelyen.
Talán nem is az érvek, ellenérvek, hanem a mindennapi életünk más területeiről kell, hogy szemléljük a most elkövetkező változást ahhoz, hogy pontos képet alkothassunk a nyári időszámítás következményeiről.
– Az emberi szervezet több élettani működése ritmikus, napszaki változást mutat, így a vérnyomásunk, testhőmérsékletünk, vagy akár vércukorszintünk is – mondja el kérdésünkre dr. Sonkoly Iván, háziorvos.
A komolyabb egészségügyi problémák, a szívritmus-zavar, vagy a vérnyomás ingadozásának elkerülése érdekében itt is a megelőzés lehet a megoldás kulcsa. Néhány nappal előre gondolkodva, folyamatosan szoktatnunk kell testünket a korábbi felkeléshez, és nem árt korábban lepihenni sem.
Hazánkban, történelmét tekintve már 1916-ban, a monarchia idején is alkalmazták a ma már megszokott időszámítási rendszert, amelyet egy viszonylag hosszabb kihagyás után, 1980-ban újra életbe léptették gazdasági megfontolásokból. Így most, március végén egy órát előrer ugrunk.
