Óraállítás – Van másik

2022. március 26. 06:20 | Erdei-Kovács Zsolt

Az óraállítás, olybá tűnik, továbbra is aktuális, kvázi örökzöld téma. Mint annyi minden mást, ezt is elodázta a pandémia. Az általunk megkérdezettek közül többen érezték azt, hogy ez a kérdés már eldőlt, pedig most vasárnap újra át kell állítanunk a nagymutatót. Ezúttal az intézkedés történeti gyökeréig ástuk le magunkat, s mint kiderült: ebben mi magyarok világelsők voltunk.

Március 27-én, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órát. Emiatt azonban kár lenne hajnalban felkelni és kibotorkálni, a legtöbb időmérő eszközünk automatikusan átáll. Tízből nyolc megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem kellene évente kétszer átállítani az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában is – ez derül ki legalábbis a Publicus Intézet által végzett felméréséből. A tavalyi kutatás szerint a válaszadók kétharmada, ha időszámítást választhatna, akkor a nyárit választaná, amikor este tovább van világosabb. A megkérdezettek negyede szerint a téli a jobb, amikor reggel hamarabb világosodik.

 

A nyári időszámítás története

 

A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Az ötlet nem új, már az ókori Rómában is másként gazdálkodtak az idejükkel az emberek az egyes évszakoktól, a napjárástól függően. A 20. század fordulója környékén merült fel először komolyan az egységes óraátállítás ötlete, a javaslatok azonban nem jutottak el a megvalósulásig. Elsőként végül, 1916. április 30-án vezették be a nyári időszámítást a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában. A cél a takarékosabb gazdálkodás volt.

Mint Ugrai Gábor történelemtanár elmondta, 1916-ra kiderült, hogy azt a gyors háborút, amit mindenki remélt, sajnos nem lehet megvívni. Vilmos császár a háborús előkészületek közepette azt mondta, hogy mire a falevelek lehullanak, addigra a győztes katonák hazaérnek. Nos, a győztes katonák nem tértek haza, hanem egy hosszan elhúzódó anyagháború alakult ki. Úgy okoskodtak, hogy az fogja megnyerni a háborút, aki tovább bírja anyagokkal, emberélettel és egyéb javakkal, ezért mindennel spórolni kellett. Nem csak a harangokat viszik el és nem csak a kilincseket szerelik le, hanem az időt is úgymond elviszik – mondta.

Ismertette: 1916-ban, amikor visszaállították egy órával időt, akkor arra hivatkoztak, hogy reggel a természetes fény fog majd világosságot eredményezni, és ezzel rengeteg energiát, fűtőanyagot lehet megspórolni. 1921-ben megszűnt ez az intézkedés és ezáltal már nem kellett átállítgatni az összes órát. Ne feledjük, hogy akkoriban még minden ketyegőt egyesével volt szükséges átállítani, és ez óriási feladatot jelentett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fronton mit jelenthetett a pontos idő, nem volt mindegy, hogy valaki 15 órakor vagy 16 órakor indul rohamra – részletezte Ugrai Gábor.

 

Ugrai Gábor már átlapozta a Csabai Mérleg legfrissebb számát (fotó: behir.hu/ Such Tamás)

Van, ami állandó: a Csabai Mérleg az óraállítástól függetlenül megjelenik - Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

Ezt követően néhány további ország is bevezette az óraátállítást, azonban igazi fordulatot a második világháború hozott a nyári időszámítás történetében. Ekkor ugyanis újra különösen fontossá vált az erőforrásokkal való gazdálkodás, Nagy-Britanniában is ekkor ismerték fel az óraátállítás üzemanyag-megtakarító hatását. Szélesebb körben 1966-1981-ig terjedt el Európában a nyári időszámítás használata, főként az 1970-es évek energiaválságának hatására. 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség (az EU elődje) összes tagállama bevezette, ezután törekedtek a kezdő és befejező dátum egységesítésére.

Magyarország területén 1954-57-ben alkalmazták ismét a nyári időszámítást, hogy csökkentsék a kapacitási nehézségeket a munkanapok esti csúcsterhelésekor. Majd ismét szünet következett, és 1980-ban vezették be újra, akkor már villamosenergia-megtakarítási céllal. Egy ideje viszont esedékessé vált a nyári időszámítás - és vele együtt az óraátállítás - ismételt eltörlése, melynek sok szakértő szerint mára több a káros, mint kedvező hatása.

 

Az óraátállítás megszüntetésének véget nem érő története

 

Mint tudjuk, az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én fogadta el a javaslatot az óraátállítás megszüntetéséről. Eredetileg a tagállamok 2019 elejéig döntöttek volna, melyik időzónába szeretnének tartozni, viszont ez nem valósult meg a szűkös határidő miatt, így 2019 márciusában 2021-re halasztották a döntés esedékességét. Viszont hiába kaptak a tagállamok 2021-ig haladékot, hogy döntsenek: a téli vagy a nyári időszámítás legyen a végleges. A járvány alatt érhető módon fontosabb kérdésekkel kellett foglalkozniuk az országoknak, minthogy ebben döntést hozzanak, azért az óraátállítás eltörlése bizonytalan ideig csúszik. Utoljára a hazai óraátállítással ügyével kapcsolatban 2021. február 25-én közölte Gulyás Gergely, hogy bár Magyarország szerint a nyári időszámítás a jobb, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország.

Pedig lassan négy éve annak is, hogy megtörtént az a népszavazás, amelyben az EU-tagállamok állampolgárai véleményét kérték óraátállítás ügyében. A szavazatok egyhangúlag az óraátállítás eltörlése mellett voltak, a legtöbb tagállamban a lakosság elsöprő többsége vélekedett így. Azonban nem csak a közutálat indokolná az óraátállítás eltörlését: az évek során számos kutatás született arról, hogy milyen káros élettani hatásai vannak az alvás- és evészavartól kezdve, a szívinfarktusok növekvő számáig. Még a közúti balesetek száma is megnő az óraátállítást követően, a dolgozók produktivitása pedig lecsökken.

További programok »

Itthon

FEL