Opauszki Zoltán: Vannak jó példák a helyi turizmusban, de bővíteni kell a kört

2024. december 10. 11:54 | Mikóczy Erika

A Békéscsabai Turisztikai Egyesület megalakulása óta azon dolgozik, hogy Békéscsaba jó hírét vigye országszerte, sőt, a határon túlra is, valamint hogy jó gyakorlatokat valósítson meg a városban és a térségben. Opauszki Zoltánt, az egyesület elnökét az egyesület idei tevékenységéről kérdeztük.

 

– November végén tartotta meg közgyűlését az egyesület, ahol az idei év értékeléséről is szó volt.

Ma már az egyesületnek 68 tagja van, az eredményes működéshez fontos, hogy megfelelő mélységű és szintű kommunikáció legyen közöttünk. A tagok között a magánszemélyektől a civil szervezeteken, gazdasági társaságokon át az önkormányzati intézményekig sokan megtalálhatóak. A Békéscsabai Turisztikai Egyesület egy helyi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezet, amelynek valójában öt települési önkormányzat is tagja, tehát lényegében térségi szerepet tölt be. A november végi közgyűlésünkön számot adtunk arról, hogy mi történt, főként a második félévben az egyesület életében. Szót ejtettünk arról, hogy mit mutatnak a számok Békéscsaba turizmusában. Nem lehetünk elégedettek, hiszen a tavalyi év hasonló időszakával összevetve egy enyhe csökkenés mutatható ki a vendégéjszakák, különösen a külföldiek vendégéjszakái számában. Ennek okai között sorolható fel, hogy a korábbi esztendőben volt például a röplabda-utánpótlás Európa-bajnokság Békéscsabán, illetve számos Erasmus-projekt részeként sok külföldi csoport járt itt, míg idén ezek visszafogottabb mértékben voltak jelen. Az idei év első felében visszafogott érdeklődés mutatkozott Békéscsaba iránt, a turisták számában ez volt tetten érhető. A nyáron megindult egy élénkülés, amely nagyjából egyenesbe hozta a számokat. A Békéscsabai Turisztikai Egyesület folytatta az együttműködést a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel, idén is megszerveztük a bringás vándortáborokat: 21 turnust tudtunk indítani mindösszesen 500 résztvevővel. A táborozók egy-egy hetet töltöttek Békés megyében, 300 kilométert tekertek le, izgalmas látnivalókat bejárva.

 

– Főként megyei résztvevői voltak a bringás vándortáboroknak, vagy érkeztek máshonnan is?

Magyarország minden pontjáról érkeztek résztvevők. Ezek a diákok számos esetben családjukat is visszacsalogatták ide a tábort követően, mert olyan élményekben volt részük, amely megragadta őket. A bringás turizmusban egyébként kerékpáros osztálykirándulásokat is szerveztünk a tavaszi és őszi szünetek időszakában. Látjuk, hogy a kerékpáros turizmusban nagyon jó lehetőségek vannak, és Békéscsaba kerékpáros infrastruktúrája, különösképpen a Wenckheim kerékpárút rendkívül jó bázist, jó alapot képez mindehhez.

A közgyűlésünkön tájékoztattuk a tagságot arról is, hogy a turisztikai egyesület részt a város turizmus-fejlesztésében. Mit értek ez alatt? Egyrészt a Munkácsy Negyedben szerveztünk élménytúrákat a polgármesteri hivatallal, a negyed intézményeivel és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesülettel együttműködésben. Ez egy jó és sikeres kezdeményezés volt, amit folytatunk. Ezen kívül szerveztünk a nyáron Wenckheim kerékpártúrákat, ez iránt is érdemi érdeklődés mutatkozott. Részt vettünk abban a programban, amely a Marzek Kner Packaging Kft. támogatásával valósult meg – Ukrajnából érkezett gyermekcsoportot fogadtunk, számukra programokat szerveztünk. Idén is megoldottuk a Csabagyöngye Kulturális Központtal, és az evangélikus egyházközséggel közösen az evangélikus templomok nyári nyitva tartását a nyári diákmunka keretében.

Ezen kívül szó esett a közgyűlésen arról, hogy elindult egy együttműködés a térségi kistermelők, a Békéscsabai Turisztikai Egyesület, a Békéscsabai Médiacentrum Kft., és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. között annak érdekében, hogy az ország egyik legszebb piacát, a csabai piacot népszerűsítsük. A piacot a jövőben a turisztikai csomagajánlataink összeállításánál célhelyszínként is meg szeretnénk fogalmazni a térségben található kistermelőkkel való együttműködés részeként.

 

– A piac szerepe már most erősödik: az adventi időszakban ott zajlik ugyanis a karácsonyi vásár. Melyek ott az első két hét tapasztalatai?

Már a nyár folyamán elindult egy közös gondolkodás a tekintetben: hogyan tehetnénk népszerűbbé a csabai piacot.  Aki rendszeresen jár, tudja, hogy Csabán a szerdai és szombati, piaci napokon sokan járnak piacra, a többi napon kevesebben. És persze nemcsak vásárolni járunk, hanem nézelődni, valamint azért is, mert rengeteg ismerőssel lehet ott találkozni és beszélgetni, ahogy itt mondjuk: „potyeszolni”. Ha már egy ilyen hatalmas fejlesztés valósult meg a piacon, közös felelősségünk úgy megtölteni tartalommal, hogy minél több vásárlót és termelőt vonzzon ide. Legyen ez valóban egy térségi vásártér. Ehhez viszont sok-sok apró munka szükséges. Fontos az együttműködés elmélyítése a szereplők között, fontos, hogy megismertessük az itteni lehetőségeket a termelőkkel. Valamint fontos, hogy megfelelő kommunikáció és marketing segítsége ezt a munkát. Ősszel éppen ezért kéthetente megrendeztük a piacon a Csabai Ízek Vásárát, most pedig zajlik a karácsonyi vásár, amely a vásárlásról szól, míg a Szent István téri Csabai Advent az ünnepre hangolódásról.

 

 

– A közelmúltban volt egy közös workshop Gyulával. Ez miről szólt?

A Gyula-Békéscsaba Térségi TDM Szövetség biztosít keretet a gyulai és békéscsabai szereplők együttműködésének. Ez a szervezet 5 évvel ezelőtt jött létre, akkor határozta el a két önkormányzat azt, hogy emeljük más szintre a két település turisztikai együttműködését. A TDM szövetség sikeres pályázatának eredményeképpen, októberben egy Erasmus+ projektben 15 békéscsabai és 15 gyulai turisztikai szolgáltató vett részt egy egyhetes tanulmányi úton, amelynek az volt a célja, hogy az észak-olaszországi gasztronómiai és turisztikai szolgáltatók működési tapasztalatait tanulmányozza. Ebből okulva pedig itt is előrelépjünk. A résztvevők szállodaipari képzőszervezetet nézhettek meg, voltak olajfa-ültetvényen, sonkaüzemekben, italkészítő és desszertkészítő manufaktúrákban. Megtapasztalhatták, hogy az olaszországi családi tradíciókon alapuló mikro- és kisvállalkozások működése rendkívül sok pozitív tapasztalattal jár, amelyből mi is meríthetünk. Megfogalmazódott, hogy a tanulmányi út tanulságait workshopok keretében kell levonni, és tovább építeni, ennek részeként volt egy workshop november utolsó napjaiban a térségi turisztikai szereplőkkel. Megpróbáltunk már megoldásokat is megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy milyen konkrét eszközökhöz érdemes nyúlnunk.

 

– Milyen jó gyakorlatok átvételéről esett még szó?

Például egy Fertő-Hanság vidéki LEADER-szervezet működése rendkívül jó példákat mutatott számunkra. Meghívtuk ennek a LEADER-szervezetnek a vezetőjét, aki bemutatta nekünk, hogy ők hova jutottak az elmúlt évek során. Elindult a műhelymunka, ahol kezdtünk már projekteket megfogalmazni, amelyben kimondottan a mi térségünkben megtermelt, kiváló minőségű, helyi termékek jelenhetnek meg. A Fertő-Hanság tájáról érkezett vendégünk azt mondta, hogy a mi térségünk sokkal jobb lehetőségekkel bír, mint az övéké. Hiszen Békés megye Magyarország éléskamrája, és a térségünk talán az ország legjobb minőségű földjeivel rendelkezik. A szakmai együttműködés, a szakmai kultúra fejlesztése lehet fontos ahhoz, hogy ne csak a szántóföldi kultúrákban gondolkodjunk, hanem kertészeti kultúrákban, feldolgozott termékekben, magasabb hozzáadott értékben.

Békéscsaba lakosságának nagyjából öt százaléka tanyás térségekben él, ezeken a területeken van lehetőségünk projekteket megfogalmazni. Egy Tanyakör nevű csomagajánlatban is gondolkodunk, ahol az lenne a törekvés, hogy olyan tanyákat, olyan kistermelőket érjünk el, ahol valóban vállalható, jó minőségű, jó színvonalú szolgáltatásokat tudunk megmutatni a vendégeknek. Ráadásul az a törekvésünk, hogy ezek a tanyák bringával is elérhetőek legyenek. Például a Frankó Tanya és Haluskaház abszolút jó példa erre. Aki jár a piacra, bizonyára ismeri a Náfrádi Szilviát, aki lekvárok, savanyúságok, befőttek előállításával foglalkozik. Neki a Kereki Tanyák térségében van a tanyája, és ott is egy nagyon kiváló, diákokkal történő együttműködésben állítanak elő prémium minőségű termékeket. Vannak ilyen jó példák, és ezek körét szeretnénk bővíteni annak érdekében, hogy a helyieket is meg tudjuk ezzel szólítani, de a turisták számára is tudjunk ajánlattal élni. De említhetném az Arcanum Hotelt is Békéscsabán, amely négycsillagos szállodaként jelentősen bevonta a maga működésébe a helyi termékek kérdését, és a szálloda tavaly az Év Kerékpárosbarát Szolgáltatója is volt. Vannak jó példák, ezen az úton kell haladnunk tovább.

További programok »

FEL