– Mióta dolgozik a turizmusban, illetve hogyan és mikor került Gyulára?
– A Velencei-tónál nőttem fel egy olyan helyen, ahol a turisztika egyébként is a mindennapjaink része volt. Már korán eldöntöttem, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, de nem szociális területen, hanem valamilyen élmény alapú szakmában gondolkodtam. Győrben kezdtem el a főiskolát, ahol egy nagyon jó gyakornoki program volt, mert olyan tanszállodát üzemeltetett a város, ahol az egyetemisták a személyzet részeként dolgozhattak a szállodaiparban. Leginkább azért, mert nem volt elég ember, hogy kiszolgálják a hotelt, ami azért nagyon érdekes, mert így elég korán belekóstolhattunk abba, hogy melyik terület szimpatikus számunkra. Nekem az értékesítés, a rendezvényszervezés akkor a szívem csücske volt, és kaptam is egy állásajánlatot a Héderváry kastélyban, ahol még az államvizsga előtt kezdtem el dolgozni. Ez egy varázslatos kis hely volt, nagyon megszerettem a vendégeket, azt az összefogást, amelyre egyébként ebben a szakmában nagy szükség van ezen a szinten, tehát innen indult az utam. Később dolgoztam Budapesten, a Balatonon, hogy pontosabban lássam miként működnek a dolgok a különböző régiókban, desztinációkban. Nem akartam egy helyen leragadni, de végig a szállodaipar volt az, ami az előtérben volt az életemben. Az akkori párommal 2015-ben költöztem Békéscsabára, ő itt elvállalt egy munkát, így jöttem vele én is. Egyébként nem akartam ebbe az országrészbe költözni, mert teljesen ismeretlen volt számomra. A Dunántúlhoz képest messze volt, gyakorlatilag 3-400 km-re lakom így a családomtól, de amikor idekerültünk, beleszerettem ebbe a térségbe. Nagyon rövid idő alatt kialakult az a kép bennem, hogy nekem ez az otthon. Ez azért volt különleges érzés, mert jó pár helyen megfordultam az országban, mindenütt eltöltöttem néhány évet, de végül itt ragadtam, pontosabban Békéscsabán az Arcanum Hotelben. Aztán évek múltán elérkezett a váltás gondolata, és 2019-ben kerültem Gyulára a Turisztikai Nonprofit Kft.-hez, mint marketinges. Sajnos ezután nagyon hamar kitört a koronavírus-járvány, így picit bizonytalan voltam, hogy jó döntés volt-e a váltás abban a helyzetben. Azonban a sok nehézség közepette mutatkozik meg, hogy miképpen lehet egymásra alapozni. Abban, hogy egy rendkívül nehéz időszakot követően kerültem ide, az segített, hogy olyan szinten össze tudtunk hangolódni a kollégákkal, a partnerekkel, az önkormányzattal, amilyenre más időszakban nem biztos, hogy sikerült volna. Akkor eldöntöttem, hogy szeretném a jobb éveket is megélni a városban, így mindenképp maradni akartam, és szerencsére meg is kaptam ehhez a bizalmat.
– A szállodaiparból csöppent bele a városmarketingbe, ami egy kissé más terület. Hogyan sikerült ez a fajta váltás?
– Értékesítéssel és marketinggel foglalkoztam a szállodaiparban is, de valóban, ez egy teljesen más szemléletmód volt, mint a városmarketinges tevékenység. Persze nagyon jó alapot szolgáltatott hozzá, hisz ismerem a szállodások nehézségeit, az ő számításaikat, hogy számukra mi a fontos, viszont ez a terület egy sokkal szélesebb látókört igényel, úgyhogy bőven volt mit tanulnom. Ehhez nagyon sok támogatást kaptam a saját cégünktől és a partnerektől is, ezért nagyon hálás vagyok nekik. Ez egy fele részben önkormányzati, fele részben piaci alapon működő cég, ami már önmagában egy más felállás. Akkora kaliberű attrakciókat turisztikailag képviselni, mint a Várfürdő vagy az Almásy-kastél, és emellett olyan pici szolgáltatókat is, mint a magánszálláshelyek, a vendéglátóegységek, vagy éppen a kisvonatot üzemeltető vállalkozás, nem könnyű dolog, viszont ez a fajta komplexitás adja Gyula igazi vonzerejét. Nagyon szeretem ebben a munkában, hogy összehangoljuk az érdekeket úgy, hogy ez ne nyomás vagy kényszerű döntés legyen, hanem mindenki tudjon ezzel azonosulni, amennyire lehet.
– Pontosan melyek azok a területek, amelyekért felel és kiknek tud elsősorban segíteni?
– Sok turisztikai desztinációban alapvetően a Tourinform iroda viszi az adott város helyi marketingtevékenységét. Itt azonban van egy nagyon komoly turisztikai desztináció menedzsment szervezet, melynek a Tourinform iroda az egyik lába, a marketing iroda pedig a másik lába. Amikor 2019-ben idekerültem, ez a munkakör még nem létezett, volt akkor is marketingtevékenység, de sokkal inkább még az ügyvezetőnk folyt bele ebbe a munkába. Időközben azonban felmerült a nemzetközi piacra való belépés, ami pluszenergiákat és befektetést igényelt, így jöhettem én is a képbe. Tulajdonképpen azt a városmarketing tevékenységet irányítom, ami Gyula piaci pozíciójának megtartása miatt fontos. Ez egyrészt jelenti a szolgáltatók érdekképviseletét, de a vendégélmény fokozása is a feladataim között van. Van egy kolléganőm, aki marketingasszisztensként dolgozik mellettem, illetve van egy grafikusunk is, tehát hárman dolgozunk együtt a részlegen. Az ügyvezetőnkre, Komoróczki Alizra természetesen továbbra is számíthatunk marketing ügyekben, megbeszéljük az irányelveket, a döntéseket, együtt dolgozunk operatív szinten is, viszont nem neki kell belefolynia a részletekbe.
– Hogyan került abba az exkluzív turisztikai kiadványba, amelyben a szakma top 10 legígéretesebb fiatal szakemberei között szerepel?
– A Turizmus Kft. szerkeszti ezt a lapot, és a februári száma mellé adja ki évről évre ezt a kiadványt. Decemberre kiírtak egy pályázatot, hogy várják a fiatal jelentkezőket, illetve a jelöléseket. A cégnél, ahol dolgozom, valamint a partnereknél úgy indult el a szervezkedés, hogy én erről nem tudtam semmit, tehát ők a tudtomon kívül jelöltek engem a pályázaton. Első körben szöveges értékelést kellett beküldeni és ez alapján válogatták be a fiatalokat a második fordulóba. Alapvetően nem gondoltam, hogy továbbjutok, nagyon jól esett persze, hogy jelöltek, de tudni kell, hogy akik bekerültek, ők nagy szállodaláncok, utazási irodák alkalmazottai, akik a saját jelöltjeiket egy széles csapattal tudják támogatni. Nagyon jóleső volt számomra, akár a jelölésben vagy a továbbjutásban, hogy nálunk nem egy ötszáz fős stáb van a cégnél, hanem ez a sok-sok partnernek, kollégának, barátnak köszönhető, akik összefogtak ennek az ügynek az érdekében. A szervezők 20 fiatalt választottak ki a második körre, de mivel voltak holtversenyek, így összesen 24-en kerültünk be. Ezután kiírtak egy szavazást, ahol már a szavazatok mennyisége alapján választották ki a top 10 fiatalt, akikre összesen 16 ezer voks érkezett, azonban a rangsorról nem tájékoztattak minket, de talán ez jobb is így.
– Mit jelent önnek ez az elismerés, hogyan tekint rá?
– Számomra mindenképpen egy plusz motivációt és jó visszacsatolást jelent, hogy erre érdemesnek tartottak és bíztak bennem. Szerintem a munkánknak az a valódi visszajelzése, ha elégedettek azok, akikkel együtt dolgozunk. A szállodaiparban vendégekkel foglalkoztam, itt partnerekkel, szolgáltatókkal működöm együtt, és nekem nagyon fontos, hogy úgy érezzék, képviselni tudom az ő szempontjaikat. Ez az elismerés pedig egy kiváló visszajelzés. Ezen felül megmutatja azt is, hogy milyen összefogás van Gyulán, hisz azzal, hogy jelöltek, kicsit a várost is jelölték, és azok, akik bizalmat szavaztak, egyúttal Gyulának adtak bizalmat. Nekem külön jó érzés, hogy engem társítanak a településhez, hisz mint mondtam, nem innen származom, viszont itt érzem magam jól, amit mások is látnak, és úgy tűnik, hogy helyem van Gyulán. Egy ilyen térségért nem nehéz elhivatottan dolgozni, mert ez a kisváros azzal a bájjal, amellyel rendelkezik, nagyon könnyen megnyeri az embereket, így jó érzés Gyuláért tevékenykedni. Igaz, én Békéscsabán lakom, de inkább Gyulához van érzelmi kötődésem, holott korábban nagyon szerettem a csabai szállodát is, ahol dolgoztam. Így most viszont el tudom különíteni a munkát és a magánéletet azzal, hogy van köztük egy bizonyos fizikai távolság.
– Milyen további szakmai céljai vannak a jövőre nézve, és milyen fejlődési lehetőségeket lát akár önmagát, akár a gyulai városmarketinget tekintjük?
– Nagyon nehéz éveken vagyunk túl, így szeretném, ha most már a munkánk nem a túlélésről szólna a két pandémiás év, az energiaválság és a háború okozta problémák után. A prioritás az, hogy belföldön piacvezető szerepben tudjuk tartani Gyulát. A marketinget tekintve az idei évre jó kilátásaink vannak, úgy tűnik, hogy az önkormányzat is elég komoly bizalmat szavazott meg ennek a területnek, és érzik a helyi marketing jelentőségét. A Magyar Turisztikai Ügynökség a kiemelt turisztikai desztinációknak ugyan több támogatást ad, viszont teljesen más, ahogy a fővárosból látnak minket, és ahogy mi látjuk magunkat. Most az a célkitűzésünk, hogy a várost úgy tudjuk eladni a vendégek részére, hogy átéljék ők is, mit jelent Gyulán lenni. Fontosak számunkra a visszatérő vendégek, illetve az, hogy mindig tudjunk számukra újat mutatni, ezért folyamatos a szolgáltatások fejlesztése. Magamat illetően pedig a tanulásra mindig érzek késztetést. Korábban, amikor Békéscsabán dolgoztam, akkor lettem másoddiplomás azért, mert akkor úgy éreztem, hogy kellenek a vezetői ismeretek. Az biztos, hogy a későbbiekben szeretnék még marketing szakirányon továbbtanulni, elsősorban azért, mert sok az új trend, emellett pedig a turisztikai szemléletmód is sokat változott. Ahhoz, hogy a cégnél folyamatosan meg tudjunk újulni, új kommunikációs csatornákat nyithassunk, a korosztályoknak megfelelően kommunikáljunk, nekem is tanulnom és fejlődnöm kell, a megszerzett tudást pedig a munkámban kamatoztatnám.
-400x225.webp)
