OMSZ: Ilyen még nem volt Magyarországon

A meteorológusok szerint furcsa volt a nyár, hiszen habár melegrekordok nem dőltek meg, olyan tartós kánikulát még nem éltünk át, amilyen most volt.

Habár még nincs vége a nyárnak, a 2018-as év legmelegebb évszaka meteorológus szemmel nézve is furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe. A nyáron – az elmúlt évekkel ellentétben – szélsőségesen erős hőhullám nem alakult ki, amelyet az is bizonyít, hogy egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg. Sőt, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet (36.6 fok), amelyet a budakalászi automata rögzített augusztus 9-én, a XXI. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték. Ennek ellenére sem fáztunk, ugyanis időjárási frontok híján nagyon kitartó volt a meleg, és az Alföld egyes részein olyan hosszantartó kánikulai periódust éltek át az emberek, amelyre a korábbiakban még nem volt példa – írja honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A nyár elején gyakoriak voltak az intenzív csapadékkal kísért zivatarok. Az idő előrehaladtával azonban egyre kevesebb eső öntözte a földeket, és augusztusban már egy hosszabb, száraz, napos és meleg periódus alakult ki.

A hosszú kánikula július végén kezdődött, amelynek a 24-én érkező hidegfront vetett véget.  A hirtelen, drasztikus időjárás-változást okozó hidegfront a Kárpát-medence felett lelassult, így a Dunától keletre még 25-én is sokfelé emelkedett 30 fok fölé a hőmérséklet. Vasárnapra azonban az Alföldön is több, mint 10 fokot esett a hőmérséklet, és átmenetileg kifejezetten ősziesre fordult az idő.

Azt, hogy mennyire meleg egy adott nyár, nagyon jól jellemzik az úgynevezett küszöbnapok. Magyarországi viszonyok között nyári napnak nevezzük, ha adott napon a hőmérsékleti maximum eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Ha a napi hőmérsékleti csúcs átlépi a 30 fokot, akkor hőségnapról; amennyiben a 35 fokot is, abban az esetben forró napról beszélünk.

A klimatológiai adatsorokat vizsgálva hőségnapok számában a XX. század vége óta nagyon jelentős emelkedés mutatkozik: miközben a múlt század 70-es éveinek nagyon kiegyenlített nyarain ez a szám még a tízet sem érte el, addig a 2000-es években nem egyszer számuk a 35, 40-et is meghaladta, sőt a több szempontból rekorder 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hőmérő higanyszála 30 fok fölé. Idén is nagyon magas lesz a hőségnapok száma országos átlagban, de miközben a korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a relatív magas szám, az idei évben egy szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk.

 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalom (Töviskes) településeken  július 24. és augusztus 25. között, 33 egymást követő napon a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot, amelyre a XX. század eleje, a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon. 

 

Az Alföld délkeleti részén is sokfelé kiemelkedően hosszú volt hőségperiódus: Derekegyházon, Dombegyházon, Szikáncson és Sarkadon 32, a Békés megyei Eleken 31, Makón, Szegeden és Békéscsabán 28 napon keresztül megszakítás nélkül felülmúlta a hőmérséklet 30 fokot. Összehasonlításképpen Szegeden eddig a leghosszabb ilyen periódus 1994. július 23. és augusztus 11. között volt, mindössze 20 napon keresztül.

2018 nyarának időjárásával még későbbi éghajlati elemzéseinkben is foglalkozunk, de a hőségnapok száma különösen augusztusban lesz nagyon kiemelkedő; az ország egyes részein elérheti vagy meghaladhatja a XX. század legmelegebb magyarországi hónapjának – 1992. augusztus – értékeit is.

 

Forrás: met.hu

Megosztás:

Címke: , , , ,