A végéhez közeledik a 2022-es népszámlálás adatainak a feldolgozása, a KSH szeptemberben tervezi a véglegesített, részletes adatokat közölni. Az előzetes adatok ugyanakkor már jelzik a vármegyékre, és településekre vonatkozó lakosságadatokat. Az ország lakossága az 1980-as évektől kezdve folyamatosan csökken. A természetes fogyás a fejlett országok jellemzője, ezzel együtt pedig a társadalom korösszetétele az idősebbek felé tolódik el. A tavaly októberben mért 9,6 milliós népességszám 334 ezer fővel alacsonyabb, mint a 2011-es népszámláláskor mért adat, a csökkenés mértéke 3,4 százalék - számolt be Csányi Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal szóvivője.
– Vármegyénként azonban eltérőek az arányok. Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőni tudott az ott lakók száma 10, illetve közel 5 százalékkal, ezzel szemben Borsod, Nógrád, Tolna és Békés vármegyékben 10 százalék körüli, vagy a feletti a népességcsökkenés. Békés vármegyében 12,4 százalékkal, azaz majdnem 45 ezer fővel csökkent a népesség a két népszámlálás között - mondta.
A népesség változása vármegyénként; forrás: KSH
Ennek a kétharmada a természetes fogyásnak tudható be, így az előzetes adatok szerint összesen 315 ezren éltek a vármegyében. Békés egyébként egy idős korösszetételű vármegye. Az országos összehasonlításban elég magas az időskorúak aránya, Zala vármegye után itt a második legmagasabb az érték, valamint a gyerekkorúak aránya is a harmadik legalacsonyabb arány az országban Budapest és Zala vármegye után.
Korosztály eloszlása településenként; forrás: KSH
Az idős korösszetétel, és a születések alacsony számának összességeként az országban itt a legmagasabb a természetes fogyás aránya. Tavaly 1000 főre vetítve mintegy 10 fős természetes fogyás volt megfigyelhető, ami az országos átlagnál magasabb.
– A népességcsökkenés a vármegye mindegyik települését érintette, de nem egyenlő arányban. Százalékban kifejezve 5; illetve 25 százalék között alakul. A legnagyobb arányban Körösnagyharsány, Magyarbánhegyes és Örménykút lakóinak a száma csökkent, a legkevésbé, 5 százalék körül pedig Telekgerendás, Bucsa, és Doboz lakossága csökkent.
A legnagyobb és legkisebb mértékű lakosszám-csökkenés Békésben; forrás: KSH
Hogyha nem a százalékokra vagyunk kíváncsiak, hanem az abszolút számokra, akkor a nagyobb városokra érdemes gondolni. Békéscsabán majdnem 7000 fővel, 62 ezerről 55 ezerre csökkent a népességszám, de Gyulán és Orosházán is több mint 3000 fős volt a népességcsökkenés. A természetes népességfogyást némileg ellensúlyozni tudja a vándorlási egyenleg. Békés vármegyében ugyanakkor érdemes ketté választani a belföldi vándorlást, és a határokon átívelő folyamatokat.
– Azt látjuk, hogy a nemzetközi vándorlás tekintetében a vándorlási egyenleg pozitív. Tavaly plusz 700 fő körül alakult, tehát ennyivel többen érkeztek Békés vármegyébe külföldről, mint ahányan elhagyták a vármegyét. A legtöbben Romániából és Ukrajnából érkeztek.
A belföldi vándorlást tekintve ugyanakkor már negatív a mutató, minden 4. belföldi vándor Budapestre, illetve minden 5. Csongrád-Csanád vármegyébe érkezik. Összességében 1200-zal többen költöztek el Békés vármegyéből, mint ahányan ideköltöztek.
