Azt írták, november 20-án, vasárnap lezárult a 2022-es népszámlálás számlálóbiztosi szakasza. A mintegy 23 ezer számlálóbiztos országszerte ötmillió címet ellenőrzött, ezen belül 4,6 millió lakcímet, valamint további mintegy 400 ezer egyéb címet, például nyaralót, üres telket, valamint különféle intézmények címét.
A számlálóbiztosok közel 1,5 millió címen írták össze a lakások jellemzőit, és 2,2 millió személyi kérdőívet töltöttek ki az adatszolgáltatók közreműködésével. Az internetes önkitöltési szakaszban rögzített 7 millió kérdőívvel együtt már 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe – tették hozzá.
A közleményben idézték Kovács Marcellt, a KSH népszámlálási projektvezetőjét, aki szerint a számlálóbiztosok voltak a népszámlálás végrehajtásának főszereplői, és büszkék arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet a számlálóbiztosok az elmúlt egy hónapban végeztek. Megjegyezte: a háztartások jelentős része a számlálóbiztosok segítségével vett részt az adatgyűjtésben.
A projektvezető megköszönte a háztartások együttműködését is, a visszajelzések alapján a többség megértő volt a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében. A KSH közleményében emlékeztetett: a válaszadás a népszámlálásról szóló törvény értelmében kötelező.
Azok, akik korábban, az online adatszolgáltatási időszakban nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, és a számlálóbiztosoknak sem sikerült elérniük őket a november 20-án zárult összeírói időszakban, pótösszeírás keretében november 21. és 28. között, a települési jegyzőt felkeresve tölthetik ki a népszámlálási kérdőívet – írták.
Közölték: a pótösszeírás lebonyolításáról a jegyzők gondoskodnak, kijelölik, hogy a polgármesteri hivatalban illetve közös önkormányzati hivatalban mikor és hol tudnak jelentkezni az adatszolgáltatók. A pótösszeírás során – a számlálóbiztosi szakaszhoz hasonlóan – a kérdőíveket számlálóbiztosok töltik ki az adatszolgáltatók válaszai alapján.
Az adatszolgáltatás a lakáskérdőív kitöltésével indul, majd a személyi kérdőívek következnek. Utóbbiból annyit kell kitölteni, ahány személyt korábban nem írtak össze: ha valamennyi személy kimaradt, akkor a lakáskérdőív mellett minden személyről készül személyi kérdőív – tudatta a KSH.
Forrás: MTI
