Hangsúlyozta: az idén ősszel tartandó adatfelvétel lesz az első teljesen elektronikusan zajló népszámlálás, az adatrögzítés október elsején kezdődik. Az online kitöltési szakasz tehát idén október elsején indul, és október 16-ig tart. A pontos részleteket tartalmazó, úgynevezett felkérő levelet a KSH szeptember utolsó hetében juttatja el minden háztartás számára. A levél tartalmazni fog egy egyedi azonosító kódot is, ezzel lehet belépni a népszámlálási felületre és elvégezni a háztartásban élő személyekre vonatkozóan. Mint a szóvivő kiemelte, a kérdőív úgy lett kialakítva, hogy a kérdéseket könnyen és gyorsan meg lehessen válaszolni.
A népszámlálás alapvetően nem csupán a népesség számbavételét jelenti, hanem lakás összeírásként is jellemezhető. Minden háztartás esetében először egy rövid, a lakásra/házra vonatkozó kérdőívet szükséges kitölteni, amelyben a legfontosabb információkat kell feltüntetni.
Ezt követően a háztartásban élő minden személyről külön személyi kérdőívet kell kitölteni. Rövid Irén hangsúlyozta, hogy a népszámlálás kiemelt szerepet játszik, nagyon fontos a társadalom, az ország lakossága számára. Az adatsorok alapján kaphatunk képet például a népesség számának pontos alakulásáról, a demográfiai és a társadalmi összetételéről, az iskolai végzettségéről, a munkaerő-piaci helyzetéről, de azt is megtudhatjuk, hogy milyen változások következtek be a család- és a háztartásszerkezetben, a lakosság egészségi állapotában, a nemzetiséghez tartozás és a vallás tekintetében is.
A legtöbb kérdésre a törvényi előírásoknak megfelelően kötelező válaszolni, de vannak olyanok is, amelyeket önkéntes alapon lehet kitölteni. Az érzékeny és ezáltal önkéntes alapon megválaszolható adatok közé sorolható a vallási és a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdéskör, valamint az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó is. A szóvivő szerint érdemes leszögezni, hogy a népszámlálás az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai nemzetiségi és vallási viszonyokat.
Statisztikai szempontból ez nyilvánvalóan helytálló, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy például vallási tekintetben az egyházak, legalábbis a nagyobb történelmi egyházak egyrészt saját tagnyilvántartással rendelkeznek, másrészt az 1 százalékos felajánlásokból is sok mindenre következtetni lehet.
A szóvivő aláhúzta, hogy a népszámlálásban a részvétel kötelező és ugyan közigazgatási bírsággal sújtható az, aki nem tölti ki a kérdőíveket, azonban nem a szankcióval szeretnék meggyőzni a lakosságot a válaszadás szükségességéről. Hozzátette, hogy a külföldön élő magyarokat is összeírják, mégpedig azokat, akik 12 hónapnál nem régebben tartózkodnak az ország határain kívül. Azokat a külföldi állampolgárokat is számba veszik, akik három hónapnál régebb óta tartózkodnak Magyarországon.
Kitért arra is, hogy a legfontosabb döntések megalapozott módon, a statisztikai jellemzők figyelembevételével születnek, ezért is különösen lényeges a válaszadás.
Az online kitöltési szakasz után, október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, ahol nem töltötték ki online a kérdőíveket. Az összeírók nem papír ívekkel, hanem tablettel felszerelkezve érkeznek a címekre, a válaszokat elektronikusan rögzítik. A KSH szóvivője végezetül azt is elmondta, az online kitöltést követően az adatfelvételben összesen mintegy 30 ezer számlálóbiztos vesz majd részt.
