A békéscsabai önkormányzat a Munkácsy Mihály szellemi és kulturális örökségét ápoló kulturális negyed kialakításán évek óta dolgozik, melyet 2016-ban a Modern Városok Program projektjei közé is felvettek. A milliárdos nagyságrendű beruházás részét képezi a Munkácsy Mihály Múzeumban Utazás térben és időben állandó kiállítás és festő életét, munkásságát bemutató kiállítás létrehozása, a Munkácsy Emlékház felújítása, új kiállítás megalkotása, az Omaszta park rehabilitációja, az új bábszínház építése a Beliczey kúria felújításával együtt létrejövő épületegyüttesben, a Munkácsy-híd, Réthy-híd felújítása, új híd, a Sztraka-híd építése, a Munkácsyt és munkásságát megidéző köztéri szobrok kihelyezése, valamint a közterületi rehabilitáció, információs táblák, interaktív tájékoztatók kihelyezésével. Mindezzel nemcsak az a cél, hogy a festő életét mutassák be, hanem az is, hogy turistákat csalogassanak Békéscsabára.
A negyedet a Csabagyöngye Kulturális Központ és a hozzá tartozó Munkácsy Emlékház, a festő nevét viselő múzeum, a Békés Megyei Könyvtár és a bábszínház működteti, irányítja, emellett a Békéscsabai Médiacentrum Kft. koordinációjával munkacsoport jött létre, amely rendszeresen egyeztet a tevékenységek összehangolásáról.
Az előterjesztés kitér a marketing és a kommunikációs és PR tevékenységre, a rendezvényszervezésre, valamint arra, hogy létre kellene hozni egy háromnapos Munkácsy Fesztivált, utazócirkuszokat felvonultató Cirkuszfesztivált, valamint GasztroStreetArt Fesztivált szabadtéri képzőművészeti alkotásokkal és gasztronómiai kínálattal. Mindennek természetesen plusz költségvonzata is lesz.
A csütörtöki, békéscsabai közgyűlésen Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) az előterjesztés kapcsán megjegyezte, a negyed kialakítása kapcsán nem könnyű munkáról van szó, mivel maga a beruházás is elég összetett, számos építkezés van folyamatban. A feladat az, hogy kezdjék el a brand-építést.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint szépen halad a projekt, egyre több visszajelzést kap arról, hogy a Munkácsy-negyed egy nagyon egyedi elgondolás. Bár a Zsolnay-negyed is az, azt egy gyár köré építették, míg a békéscsabai beruházás több értéket fűz össze, hívószavak mentén, egy újszerű kezdeményezésről van szó.
Varga Tamás (független) azt hangsúlyozta, hogy az idei év a legalkalmasabb arra, hogy a működésről gondolkodjanak, hiszen 2022 eleje óta működik a negyeddel kapcsolatos munkacsoport. Az intézmények bár megtartják autonóm működésüket, össze kell hangolniuk tevékenységüket a jövőben, mindezt egy marketingszakember segítségével teszik majd.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a negyed olyan attrakció, amely képes felhelyezni Békéscsabát a hazai turisztikai térképre, megismertethetik az ország lakosságával azokat az értékeket, amelyek a városban fellelhetők. Fontosnak nevezte a fenntartható működés megtervezését is.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) is dicsérte az anyagot, ugyanakkor megjegyezte, hogy a további fejlesztésekhez forrásra van szükség. Mint mondta, fontos lenne a vendéglátás fejlesztése, valamint kiemelte a pályázati forrásokban rejlő lehetőségeket.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Körös hotel helyével és az István malom épületével is kezdeni kellene valamit. A polgármester szerint mindkét helyszín rendbetétele óriási forrásigénnyel jár. A kormánnyal elindult az egyeztetés, Herczeg Tamás országgyűlési képviselő is lobbizik ezért. A cél az, hogy egy szép tér alakuljon ki a Kossuth tér mellett, amely alatt mélygarázs épülne, ennek a bekerülési költsége 2,5-3 milliárd forint, amelyre nincs pénze a városnak. A leégett malom magánkézben van, rontja a negyed összképét, ha nincs változás, ott rendet tenni és attrakciót kitalálni nem könnyű feladat – részletezte Szarvas Péter. Az új kormány felállásával a megfelelő ügyképviseletet el kell látni, a helyszínen a polgármester szerint kulturális attrakciónak kellene lennie, de szerinte évekbe telhet, mire látványos előrelépés lesz az ügyben.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint az, hogy három év után még mindig nem mozdult a malom ügye, elgondolkodtató. A Munkácsy-negyed fenntarthatóságával kapcsolatban arról beszélt, hogy olyan elemek, intézmények kapcsolódnak hozzá, amelyek már korábban is működtek, volt költségvetésük. Szerinte a malom lehet az a pénzügyi motor, amely segíthet tovább lendíteni a helyzetet.
Varga Tamás (független) szerint a minimál feladat az, hogy a meglévő értékek minél szélesebb körben eladhatóak legyenek, ez is komoly előkészítést igényel. Úgy véli, hogy az intézményeknek eddig is kellett méréseket végezniük, de ennél komplexebb szinten nem vizsálták a kérdést, a Munkácsy-negyednél ez fontos lesz, hiszen online és a fizikai térben is látszódnia kell a beruházásnak.
Dancsó Tibor (DK) is dicsérte az anyagot, ugyanakkor azt kérdezte, van-e üzleti terve a negyednek. Opauszki Zoltán jelezte, hogy nem egy új intézményt hoznak létre, hanem egy létező struktúrára építik fel az új koncepciót. Varga Tamás pedig úgy reagált a felvetésre, hogy nem tettek javaslatot önálló gazdasági társaság vagy új státuszok létrehozására, a belépő bábszínház, a nagy rendezvények és a közterületek karbantartásánál rendeltek plusz forrást a projekthez.
