Az utcaművészeti előadás Munkácsy egy-egy híres alkotásának újragondolásával vezette végig az érdeklődőket a festő életművének jelentősebb állomásain, miközben Munkácsy és a kortársművészet között keresett kapcsolatot. A K-TT-N elnevezésű formáció tagjai szerint nagyon fontos, hogy fiatalemberként olyan volt Munkácsy, mint bárki Békés vármegyében.
– Munkácsy elkezdett foglalkozni a vizualitással, a rajzzal. Abban először nagyon pici sikerei voltak, utána egyre több, és nagyon nagy küzdeni vágyás és akarat volt benne. Ezzel nagy ívet írt le a pályája. A kritikai realizmus, amelnyek az egyik legnagyobb alakja volt – Magyarországon biztos – foglalkozott a kor mély társadalmi problémáival, gyökereivel. Akkor most miért ne foglalkozhatnánk mi is kicsit azzal, hogyan volt Munkácsy kortárs a maga korában? – mondta Novák Attila vizuálpedagógus, képzőművész, performer.
Emellett a streetart és a kortársművészet közé besorolható mostani performansz a jelenkori társadalom felé is megfogalmazott kritikát, mindezt úgy, hogy a hangsúly mégis mindvégig a Munkácsy életművön volt, hiszen az előadás a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont időszaki kiállításának, a Munkácsy: a sikersztori című tárlatnak a kísérőrendezvénye volt.
– Ehhez a tárlathoz kapcsolódik ez az utcai performansz Novák Attila és Kukár István előadásában. Fontosnak tartjuk azt, hogy a tárlathoz kísérőrendezvényeket párosítsunk, ezekkel is felhívjuk a figyelmet a kiállítása, és természetesen Munkácsy életművére, arra, hogy mi mindent köszönhet Munkácsy személyének a képzőművészet – emelte ki Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum kommunikációs vezetője.
A Munkácsy: a sikersztori nem hagyományos képzőművészeti kiállítás. A januárig látható tárlatban ugyanis a bemutatott eredeti műtárgyak megjelenítette pillanatok közötti történéseket interaktív eszközök mesélik el. A festőfejedelem ezzel a tárlattal „visszatért” abba az épületbe – a gyulai kastélyba, ahol ismerkedni kezdett a festészettel.