Mielőtt azt boncolgattuk volna, mi mindennel is foglalkozik mostanában, ártatlanul belecsavarodtunk egy nyolcvanas évek spirálba, ami főként nem a „de jó volt akkor”-ról szólt, hanem hogy az akkori fiatalos lendületünket sikerült – vagy inkább próbáljuk – megőrizni máig is. (Ergo nem öregszünk. Na jó, csak egy kicsit.)
Éber Tamás a Rózsa Ferenc gimiben érettségizett. Azt követően a csabai tanítóképzőre jelentkezett; a főiskola mellett párhuzamosan elvégezte a szijjártó-nyerges szakoktatóit. Ezt tanítóképzős-bőrműves tudáskombinációt hamarosan a helyi kézműves szakiskolában kamatoztatta, továbbá 10 évig (!) óraadó volt a Képzőművészeti Egyetemen is. (Az „Ezt miért nem tudtam?”, kérdésemre azt felelte, „Mert szerény srác vagyok”.)
A már negyedszázada tartó nagy szerelem, a bőrművesség mellett mindig is kreatívkodott. Így a bőrös vonal mellett képbe jött a fa és más anyagok megismerése is. Eredendően mindig is az foglalkoztatta, hogy a hagyományos tárgyalkotó szemléletmódot hogyan lehet a mai korba átültetni.
Az elmúlt években a megrendelései mellett a Kollaborban is tanított, ahová többek közt az vonzotta, hogy az ott szerzett élménypedagógiai ismertekkel és a megismert modern technológiákkal tovább tudott lépni a saját területén.
Felismerte, az egyedi kézműves tárgyak készítésének bizonyos fázisainál – hogy még magasabb szintű legyen a precizitás –, érdemes élni korunk technikai lehetőségeivel is. Ezért is tanulta meg a 3D tervezést, a CNC marógép használatát.
„Egyre komplexebb dolgokat tervezek – fűzi hozzá –, így mindig tanulok valamit. Ugyanis szeretem, ha a teljes folyamatot én tudom végigvinni, így nem vagyok szolgáltatva másoknak.”
Galéria
-1024x576.jpg)
***
És a legújabb ötlete: WoodLux
„Nagyon elbűvölt az úgynevezett litofán technika – meséli –, amit eredetileg porcelánba készítettek, de én kifejlesztettem, hogy miképp lehet fában is alkalmazni. Hátulról megvilágítva az ilyen tárgyakat, egy élethű kép jelenik meg rajta. A CNC-vel fába marva bármilyen fotóból kiindulva el tudom készíteni.”
Mindezt a valóságban is illusztrálja: megmutat egy, az első ránézésre szimpla, rétegelt lemez darabot, amelynek a másik oldalán van a kép. A lemezt a falra erősíti, és egy szobában az emberek csak egy deszkát látnak a falon. Nem is értik, hogy mit keres az ott. Majdan, ha elmennek előtte, a mozgásérzékelő segítségével hirtelen előtűnik a kép.
Varázslat…
(Még több infó a bőrjelmezek.hu-n!)
