Miért kapnak átlagosan 26%-kal kevesebb nyugdíjat a nők?

2021. április 5. 16:16 | behir

Minden OECD-s tagországra igaz, hogy a férfiak nyugdíja meghaladja a nőkét, átlagosan a nők 26%-kal kevesebb nyugdíjból élnek. A friss elemzés szerint a munkaerő-piaci folyamatok mellett egyéb tényezők is hozzájárulnak a nyugdíjak közötti egyenlőtlenséghez, de lenne rá megoldás. Magyarország azonban még mindig jobban szerepel a nyugdíjkülönbségek tekintetében, mint például Ausztria.

Az OECD friss elemzése szerint az OECD tagországain belül, figyelembe véve az állami és magánforrásokat, a 65 év feletti nők átlagban 26%-kal kisebb bevételre számíthatnak a nyugdíjrendszertől, mint a férfiak.

Az elemzés szerint ennek a különbségnek egy része abból adódik, hogy a nők kevesebb ideig tudnak félretenni különféle nyugdíj-előtakarékossági termékekben vagy vesznek részt nyugdíjprogramokban, emiatt pedig kevesebb megtakarítást halmoznak fel, elsősorban 25-44 év között. Ez az elemzés szerint összefügg a szülés miatt a karrierben bekövetkező töréssel.

Kitér azonban az írás arra is, hogy a munkaerőpiacon túl a viselkedési, kulturális és társadalmi interakciók is befolyásolják a nők és férfiak döntését, amely végül a nyugdíjcélú megtakarításokban különbséghez vezet a két nem között. A férfiakkal ellentétben például a nők gyakran kockázatkerülőbbnek bizonyulnak, és általánosságban a pénzügyi ismereteik is alacsonyabbak, amik pedig befolyásolhatják a megtakarításokhoz való hozzáállásukat.

Az egyes országok kapcsán elvégzett esettanulmányok arra világítanak rá, hogy bár a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek nagyban magyarázzák a nyugdíjak közötti egyenlőtlenséget a férfiak és nők között, a nyugdíj-megtakarítási programok és elérhető megoldások is sokat számítanak ennél a különbségnél. Az olyan elemek, mint a nyugdíjjogosultsági szabályok, jelentős eltérésekhez vezetnek a munkahelyi nyugdíjprogramok esetében. Mindemellett arra is rávilágít a tanulmány, hogy amikor személyes döntésre kerül a sor, a nők jellemzően kevesebbet tesznek félre nyugdíjra, mint a férfiak.

Összességében az elérhető nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek kialakítása nem mindig gendersemleges, a nők hátrányosabb helyzetben vannak a férfiakkal szemben, amikor

  • a nyugdíjmegtakarításokhoz vagy nyugdíjprogramokhoz való hozzáférést a ledolgozott munkaórákhoz vagy a keresethez kötik,
  • a szülési szabadság idején a vállalatok nem fizetik a nyugdíjhozzájárulást,
  • konzervatív befektetési stratégia áll rendelkezésre alap választható portfólióként,
  • a nyugdíjmegtakarítást nem osztják fel automatikusan a felek között egy válás során,
  • a nyugellátásokat nem indexálják,
  • a túlélő hozzátartozói juttatással kapcsolatos kifizetési lehetőségek nem állnak rendelkezésre.

A probléma okai

A nők világszerte kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Ennek oka, hogy a nők összességében kevesebbet keresnek és rövidebb karrierjük is van, mint a férfiaknak. Alap esetben egy személy több forrásból is bevételhez juthat nyugdíjas éveiben: az állam által biztosított öregségi nyugdíjból, saját nyugdíj-előtakarékossági termékből, túlélő hozzátartozó kiegészítő nyugdíjából, illetve sokan nyugdíj mellett is dolgoznak, így kiegészítve a bevételeiket.Csakhogy a számok azt mutatják, hogy különféle nyugdíjbevételek ide vagy oda, mindegyik OECD-országban különbségek vannak a férfiak és nők nyugdíjai között, az előbbiek javára. Persze vannak különbségek az országok között, Észtországban például a legalacsonyabb ez a különbség, a férfiak átlagos nyugdíjbevételének 3%-ával marad el a nők nyugdíja, míg Japánban a legmagasabb ez a különbség 47%-kal.

Átlagosan a 65 év feletti nők 26%-kal kevesebb jövedelemhez jutnak nyugdíjas korukban a nyugdíjrendszerekből, mint a férfiak. Ez azt jelenti, hogy a 65 év feletti nők a férfiak nyugdíjjövedelmének 74%-át kapják meg. 

Ilyen szempontból Magyarország egyébként a hatodik legjobban teljesítő ország a listában, az adatok szerint nálunk a nők átlagban mintegy 15%-kal kapnak csak kevesebb nyugdíjat, mint a férfiak. Ennél kisebb különbséget csak az észtek szlovákok, dánok, csehek és izlandiak tudnak felmutatni. A legnagyobb nyugdíjkülönbséget felmutató országok között van ugyanakkor Ausztria, ahol a nők több mint 40%-kal kevesebb nyugdíjhoz jutnak, mint az osztrák férfiak.

A nyugdíjak közötti különbségek azonban csökkentek az utóbbi évtizedekben: a 2000-es évek eleje óta a legtöbb OECD országban csökkent a férfiak és nők nyugdíja közötti különbség, különösen Kanadában, Finnországban és az USA-ban (Magyarországon is nagyjából 7,5 százalékponttal). Vannak olyan országok is, mint például Dánia vagy Szlovákia, ahol az elmúlt évtizedekben csak kicsivel csökkent a különbség, ugyanakkor ezekben az országokban alapból is kisebb volt a nyugdíjak közötti eltérés.

Illusztráció: demokrata.hu

 

A munkaerőpiac hatása a különbségekre

  1. A nők és férfiak nyugdíja közötti különbséget nagyban magyarázza a munkaerőpiac, ezen belül részben az, hogy több munkanélküli nő van, mint férfi. (A 2000-es évek elején a 15-64 év közötti nők 48%-a dolgozott az OECD országok átlagában, miközben ez az arány a férfiak körében 69% volt. Ez a foglalkoztatásbeli különbség az elmúlt évtizedek alatt csökkent, 2018-ban több nőnek volt munkahelye, mint a 2000-es évek elején, miközben ugyanezen időszak alatt a munkával rendelkező férfiak aránya csökkent. A dolgozó nők aránya azonban még mindig elmarad a férfiakétól (50% vs 66%).)

  2. A nyugdíjak közötti különbséget okozhatja még, hogy historikusan sokkal több nő dolgozik részmunkaidőben, mint férfi (a részmunkaidőben foglalkoztatottak sok országban nem jogosultak a nyugdíj bizonyos formáira). Átlagosan a dolgozó korú nők 24%-ának volt részmunkaidős állása 2000-ben, a férfiak körében ez 7% volt. Csak érdekesség, hogy a legnagyobb különbséget itt Hollandiában mérték, 2000-ben a nők 57%-a dolgozott részmunkaidőben, szemben a férfiak 13%-ával (Hollandiában az egyik legmagasabb a nyugdíjkülönbség a két nem között). A részmunkaidő nagy aránya a nőknél 2018-ban is fellelhető volt.

  3. További befolyásoló tényező a nyugdíjak közötti különbségben a nők és férfiak fizetésében fennálló egyenlőtlenség. A teljes munkaidősök körében a nők 18%-kal kevesebbet kerestek 2000-ben, mint a férfiak, ez a különbség 2018-ra 13%-ra mérséklődött átlagban. A csökkenés pedig nyugdíjszempontból is jó, mivel a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenése a nyugdíjak közötti különbségek visszaszorulását is eredményezheti.

  4. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a nők általában rövidebb karrierrel rendelkeznek, az OECD gyűjtése szerint egyharmaddal rövidebb a nők karrierje, mint a férfiaké. Ennek oka elsősorban a gyerekvállalás és gyereknevelés, ami az esetek többségében a nőkre hárul.

A nyugdíj-megtakarítási lehetőségek hatása

A munkaerő-piaci hatásokon túl vannak más tényezők is, amelyek különbséghez vezethetnek a nyugdíjak között. Ilyen többek között, hogy

  • a nők között kevesebben vesznek részt vállalati nyugdíjprogramokban vagy tesznek félre nyugdíj-előtakarékossági termékekben, mint a férfiak,
  • a különféle nyugdíjcélú megtakarításokban a nők kisebb összeget halmoznak fel, mint a férfiak, amit nagyban magyarázhatnak a gyermekvállalás miatt kieső évek.

 

Illusztráció (Fotó: pexels.com)

 

Mi lenne  a megoldás?

Az OECD elemzése szerint több ponton is lehetne tenni azért, hogy felzárkózzon a nők nyugdíja a férfiakéhoz. Ilyen megoldás lehetne többek között:

  • a vállalati nyugdíjprogramokba való automatikus beléptetés (ilyen kezdeményezés volt nem olyan régen a lengyel példa, itthon pedig az MNB is kijött hasonló útmutatással a jóléti alapok kapcsán),
  • a szülési szabadság és GYES/GYED idején is folytatni a munkáltatók oldaláról a nők számára a nyugdíjhozzájárulások fizetését, illetve lehetővé kellene tenni, hogy a házastársak egymás számára is befizethessenek a nyugdíjalapba,
  • az ausztrál példa követése, ahol sok vállalat extra nyugdíjhozzájárulást fizet a női dolgozók számára, hogy ezzel kompenzálják a nők hosszabb várható élettartamát,
  • pénzügyi ösztönzők beépítése, hogy több nő számára tegyék vonzóvá nyugdíjmegtakarítást (például gyerekek után járó extra befizetések az állam részéről),
  • az elérhető alap nyugdíjportfóliók körét bővíteni és nem csak konzervatív lehetőséget felajánlani (a nők egyébként is kockázatkerülőbb befektetők),
  • annak a lehetőségének a megteremtése, hogy a házastársak már a nyugdíjfelhalmozás ideje alatt is megoszthassák egymás között a nyugdíjra félretett pénzt, illetve szabadon rendelkezzenek arról, hogy a nyugdíjra félretett vagyonuk egy részét kire ruházzák rá (ilyen már létezik a hollandoknál, svédeknél és az izlandiaknál is).

 

Forrás: portfolio.hu

Gazdaság

Tállai András: áprilisban is jár a katásoknak a kedvezmény

Márciusra és áprilisra sem kell megfizetni a katát mintegy 120 ezer vállalkozásnak. Az adómentesség 10 milliárd forintot hagy az április elejéig zárva tartó üzleteknél, szolgáltatóknál, a vendéglátásban, a turizmusban, a szabadidő ágazatban tevékenykedő kisvállalkozásoknál - tájékoztatta az MTI-t Tállai András.
2021. április 14. 13:38
FEL