Mi a tót? Vagy mi a csabai szlovák?

– Az, hogy Békéscsaba az elmúlt 300 év alatt a mocsaraktól, a kietlen pusztáktól eljutott a máig, az az itteni lakók hihetetlen kreativitásának, kitartásának az eredménye. Ebbe azonban belerondított a tót kifejezés – mondja. (Továbbá tegeződve beszélgetünk.)

– Tehát, mi a tót?

– A magyar államhatalom törekvése a magyarországi szlovákság 19. század végi asszimilációjára – akkor még közös a haza. A tót kifejezést nem a szlovákok húzták saját magukra, hanem a magyarok hívták így őket.

– Mióta létezik a tót kifejezés?

– A 15-16. században keletkezett, a történelmi Magyarország területén semlegesen az összes szlávra használták, majd a 16-18. században ez leredukálódott a szlovákságra. 1789 után, a nemzeti ébredés küszöbén kezdte a nacionalizmus a szárnyait bontogatni. Mindenki erősebb akart lenni a másiknál, és igazolni akarta felsőbbrendűséget. 1848-ban a szlovákság már egy másodlagos, nemzetalkotó tényező volt.

Annak ellenére is, hogy Kossuth is szlovák volt. Egyszer a kis Kossuth Lajos játék közben belecsúszott a ganédombba, és majdnem megfulladt. Ezt látva a nagybátyja, Gyorgy Kossuth, aki nagy szlovák nacionalista volt, kihúzta. Később azt mondta, „Ha tudom, hogy ekkora magyar lesz ebből a Ludvigból, hagyom megfulladni!”.

– Van jó és rossz nacionalizmus?

– Inkább úgy fogalmaznék, hogy létezik egészséges, nem mások ellen irányuló nacionalizmus, amely nem mások elutasításáról, hanem az én elfogadtatásomról szól. Én például büszke csabai szlováknak tartom magam, de nem másokkal szemben határozom meg a szlovákságomat.

– Nagyapám 6 évesen kezdett el tanulni magyarul az iskolában az irodalomtanároktól.

– Mindig is a legjobb tanárok tanították nekünk a magyar nyelvet, emiatt ebben a térségben a szlovák településeken beszélnek a legszebben az emberek. Egyébként az idősebb generáció csak akkor használja a tót kifejezést, amikor magyarul beszél, de ha szlovákul, akkor szlovákot mond.

– Slovenský Komlóš miért lett Tótkomlós vagy fordítva?

– Az alföldi szlovák települések bizonyos részei, amelyek az 1920 utáni, irodalmi szlovák terminológiát alkalmazták a település neveikben, azok az előbbit alkalmazták. Ekkor lett Békéscsaba is Békéšska Čaba, előtte szlovákul Veľka Csabának (Nagy Csaba) avagy Békéš-Čabának hívtuk városunk.

– Nagy Béla, Medgyesegyháza előző polgármestere egyszer azt mondta, hogy Medgyes Kis Csaba volt.

– Malá Csaba (Kis Csaba), mert Medgyesegyházát a csabaiak alapították. Érdekes a település története: tele van korrupcióval, lopással, gyilkossággal. Áchim L. András halála közvetlen előzménye volt Medgyes alapítása; ez nem szlovák-magyar kontextusban zajlott, hanem ez a szlovákságon belül saját konfliktusunk történelmi személyeink között. A mérleg egyik oldalán ott van Áchim Liker, a másikon pedig Zsilinszky Mihály államtitkárunk.

– Liker, Zsilinszky, Zahorán, Zsibrita, Harbovszki stb. jellegzetes családi nevek. 300 éve 42 felvidéki család alapította Csabát, de vagy 500 mondja magáról, hogy a 42 között volt.

– Ez a büszkeség kifejeződése arra, hogy mi részt vettünk ennek a sikeres „Csaba nevű projektnek” a felépítésében.

– Sosem mentél el Csabáról?

– Éltem, dolgoztam a fővárosban két évet, de egyszer csak úgy éreztem, hogy üres, depressziós vagyok.

– Miután hazajöttél, megszűnt a depresszió?

– Persze.

– A médiában, amikor általánosítanak, előszeretettel használják a Soprontól-Békéscsabáig kifejezést. De nem azt, hogy Soprontól-Gyuláig. És most eszembe jutott a Csaba-Gyula kutya-macska harc, mióta itt van a megyeszékhely…

– Ez a viszály nem 1950. óta zajlik. Ez történelmi emlékezetben gyökerező konfliktus: a gyulaiak 1554-ben kivontatták a várból az ostromágyúkat, majd áthúzták Csabára, és porrá lőtték az Ábrahámffy kastélyt, legyilkolták a lakosságot, a maradékot pedig eladták rabszolgának a törököknek. Nem nézték jó szemmel, hogy egy kis mezővároska kezdett a kastély körül kialakulni, a mai, régi evangélikus temető és a körgát mellett.

– A csabaiak zömmel tótok, a gyulaiak többnyire svábok. A svábnak valahogy jobb felütése van a köznyelvben.

– Mert őket nem használta fel a politika; a németek nem voltak célpontjai az asszimilációnak, részben azért, mert a német Habsburg birodalom második fele voltunk. A magyarországi svábok karakán népek voltak. Például Grassalkovich Antalnak hatalmas uradalma volt. Egyszer azt kérdezték tőle, „Gróf úr, annyi nép van a földjein, melyiket szereti a legjobban?” Mire azt válaszolta, „A szlovákokat, mert mindent megcsinálnak, és elfogadnak annyit, amennyit adunk nekik”. Az alföldi szlovák egy nagyon öntudatos, nem hisztiző, szorgalmas nép. Ha nem ilyenek volnánk, nem is tudtunk volna ilyen várost építeni, mint Békéscsaba.