Harmadik alkalommal adott otthont Szarvas a Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferenciának. Az idei rendezvény a „Vidék digitalizálása – kihívás és/vagy lehetőség” címmel zajlott a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karán.
A konferencián köszöntőt mondott Farkas Sándor államtitkár, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese is. Kiemelte, hogy az új tudományos kérdésekre csak korszerű módszerekkel, technikákkal adható megfelelő válasz. Ehhez az agrártanulmányokat folytató fiatalok jobb felkészítése, és a jelenleg is munkát végző gazdáknak szóló posztgraduális képzések szükségesek.
Dr. Futó Zoltán, az intézmény dékánja a helyi mezőgazdaság népességmegtartó szerepe mellett a nemzetközi kapcsolatok fontosságát emelte ki.
A csütörtöki konferencián három ország négy társegyetemének képviselői tették tiszteletüket. A lengyel, román és szerb oktatási intézmények évek óta együttműködnek a szarvasi karral. A vidékfejlesztés mellett a mezőgazdasági vízgazdálkodás-öntözésfejlesztés területén is közös munkát végző intézmények sorához egy új partner is csatlakozott. A lengyel Bydgoszcz Egyetemmel a konferencián írt alá együttműködési megállapodást az Agrár- és Gazdaságtudományi Kar.
A konferencia szarvasi és Békés megyei vonatkozásáról Babák Mihály, Szarvas polgármestere nyilatkozott. A polgármester a nagyobb léptékű minőségi termelés mellett a szakemberképzés fontosságára hívta fel a figyelmet, ami Szarvason nagy múltra tekint vissza. A mezőgazdasági digitalizációt olyan kiugrási pontként jellemezte, amely az agrároktatás minőségének javításában is nagy szerepet játszhat a jövőre nézve.
A rendezvényen a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, dr. Rákóczi Attila is köszöntőt mondott. A főigazgató azokról az együttműködési megállapodásokról beszélt, amelyeket – Takács Árpád kormánymegbízott kezdeményezésére – a kormányhivatal kötött a megyében működő kamarák nagy részével és felsőoktatási intézményekkel. Dr. Rákóczi Attila kiemelte, az agrárium érdekében született megállapodások azokat a gazdákat segítik, akik eddig is a legfontosabb mezőgazdasági termelőerőt jelentették.