Mészárosné Szabó Anna: A mestervégzettség minőséget, rangot jelent

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt években komoly támogatást tudott nyújtani a gyakorlati oktatást végző szakemberek mesterré válásában. Az idei képzés lezárult, a közelmúltban ünnepélyesen adták át a Phaedra Rendezvényközpontban a szakembereknek a mesterlevelüket. Erről Mészárosné Szabó Annával, az iparkamara szakképzési osztályvezetőjével beszélgetett a 7. Tv Aktuális című műsorában Szabó Rita műsorvezető.

 

– Mit lehet tudni a mesterképzésről? Mikor és hogyan kezdődött el a kezdeményezés az iparkamara részéről?

 

Mióta a kereskedelmi és iparkamarák fölálltak, azóta a mesterképzés a szervezésük alá tartozik. Viszont nem volt olyan előírás, ami tömeges igényt támasztott volna a mesterképzések iránt, egészen a három évvel ezelőtti időszakig. Ekkor belekerült a szakképzési törvénybe az a szabályozás, hogy azokban a szakmákban, ahol a mesterkövetelményről szóló rendelet megjelent, mestervizsgát kell tenniük azoknak a gyakorlati oktatóknak, akik tanulói jogviszonyt kívánnak kötni, akik részt vesznek a középfokú oktatásban, mint gyakorlati képzőhely. Ez aztán egy tömeges igényt generált, és erre nyújtott támogatást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákon keresztül, így nálunk is.

 

– A támogatásnak köszönhetően akkor megemelkedett a képzésre jelentkező szakemberek száma.

 

–  Először is volt egy kényszer abból adódóan, hogy ahol nem volt mestervégzettségű, jeleztek, hogy – mivel a tanulók a foglalkoztatáshoz ragaszkodnak – belépnek ebbe a képzésbe. Ugyanakkor az országos statisztika azt mutatja, hogy Békés megyében a vállalkozások túlléptek a kényszeren, nálunk sokkal magasabb számban jelentkezett az igény. Tehát ez alatt a rövid hároméves ciklus alatt kialakult egyfajta presztízs a vállalkozások között, hogy a mestervégzettség igenis előny, egy minőség, egy fokozat. Mondhatnám erre a szakácsok példáját, hiszen ha azt mondjuk, hogy Culinary Team, az Győrtől Békéscsabáig mindenhol ismert, és a Culinary Team a három évvel ezelőtti mestervizsga után állt össze.

 

– Manapság ennek a presztízsnek mennyire van értéke?

 

Hogy számukra fontos, ez biztos, de talán egy kicsit negatívum is, hogy ezzel vizsgával egy kicsivel arrébb menve, nyugaton nagyon sok előnyre tudnak szert tenni. Ha maradunk országhatáron belül, azért ez a felkészítő képzés igen komoly, nem hiába nevezzük a mesterképzést a szakma diplomájának. Illetve pedagógiai, pszichológiai, jogi, számviteli ismeretekből is ez mindenképpen előnyt jelent a számukra.

 

 

–  Milyen részekből áll, és mennyi ideig tart egy ilyen mesterképzés?

 

A mesterképzésre a szabályzat azt mondja, hogy nem kötelező. Tehát a felkészítő tanfolyamon való részvétel nem kötelező, de a támogatásban kötelező benne részt venni. Tehát akik pénzügyi támogatást kapnak ehhez, nekik egy 180 órás felkészítő tanfolyamot szerveztünk, amiben 80 óra volt a szakmai elmélet, 40 óra volt a szakmai gyakorlat, és 60 óra volt a pedagógiai és vállalkozási ismeretek.

 

–  Lehetőség volt arra is, hogy támogatottként vegyenek rész a képzésbe, de saját költséggel is vállalhatta valaki?

 

–  Így van. A támogatottak aránya ebben az évben volt a legmagasabb. Tehát a 60 fős támogatotti létszámhoz még érkezett egy 31 fő, aki maga finanszírozta a képzését, maga áldozott arra, hogy megszerezze a mesterlevelet.

 

– Mit lehet tudni azokról, akik átvették a mesterlevelüket? Hány vannak itt Békés megyében, és milyen szakterületekről érkeztek?

 

89 fő kapott most mesterlevelet 13 szakképesítésben, és 7 olyan ember volt köztük, aki egyszerre kettő mesterlevelet is kapott. Az autószerelők azt mondták, hogy akkor saját költségen ők az autóelektronikai műszerész mesterlevelet is megszerzik. Ez a 13 szakma, ahogy mondtam közlekedési ipar, vendéglátóipar, gépészet, szépészet, építészet, úgyhogy széles a spektrum.

 

– Ha ki lehetne emelni valamelyik szakterületet, melyik az, amelyik a legnépszerűbb a mesterképzések folyamán?

 

Igazából ahol már, ahogy említettem, kialakult egyfajta presztízs, az a szakácsok és pincéreknek felkészítése, de szép számmal jöttek hegesztők is. Ahol előírja valamilyen szabály, hogy saját vállalkozást csak úgy lehet indítani, vagy úgy lehet végezni bizonyos tevékenységet, hogy kötelező a mesterlevél, ott egyértelműen többen jelentkeznek.

 

– Gondolom, vannak olyanok is, akik szimplán csak szeretnék magukat tovább

képezni, és magasabb szintet elérni a szakterületükön.

 

Így van. Itt olyan emberek jönnek össze, hogy előtte eleve öt év, bizonyos szakmákban nyolc év gyakorlat a szakmai bizonyítvány megszerzésétől kötelező. Ez a mai világban nagyon nagy idő. Azóta számtalan új technológia, technika, eljárás lépett életbe, és ezekről jó hallani, jó tanulni. Tehát szakmailag mindenképpen előny, és kiemelném az egyéb pozitív hozadékát is: az pedig a kapcsolati tőke. Tehát többen vannak, együtt vannak, jobban megismerik egymást, jobban rálátnak a szakmára.

 

– A mesterlevelük mellé mást is átvehettek a szakemberek, ami egy újítás volt. Ez pedig a Mesterlevél 2017 című könyv. Mit lehet erről tudni?

 

Más témák kapcsán én már többször megemlítettem, hogy ebben az évben több olyan innovatív lépése volt a kamarának, amivel a PR-t akartuk egy kicsit erősíteni, és jobban nyitni ez emberek felé. Ebben a folyamatban ez a Mesterlevél könyv szintén egy innovatív elem. Először is szerettünk volna tisztelegni ezek előtt az emberek előtt, hiszen ide csak olyan vállalkozó jöhetett, vagy olyan vállalkozásnak az alkalmazottja, aki dolgozik. Ez egy óriási nagy igénybevétel volt a résztvevők részéről, hogy a 8, sokszor 10 órás munka után visszaültek az iskolapadba, tanultak és gyakoroltak. Tehát egyfajta tiszteletadás a kiadvány. A másik pedig az, hogy van egy olyan könyv, amelyet lapozva be tudjuk mutatni, hogy a szakembereink milyen sokrétűek. Illetve pályaorientációban is tudunk ehhez a könyvhöz nyúlni, hogy húsvér emberek nem diplomával, hanem munkával, és tanulva, magukat továbbfejlesztve tudnak az életben boldogulni.

 

– Akkor, ha jól értem, ebben akár élettörténeteket is olvashatunk, hogy hogyan jutott valaki arra a döntésre, hogy éppen például az asztalos szakmát választja?

 

Élettörténetek, sorsok bontakoznak ki. Van, akinek a szülei végezték ugyanezt a tevékenységet. Van, aki évekig tévelygett, és nem tudta, hogy mi legyen. Egyszer csak azt gondolta, hogy ez neki jó lesz, és bevált. Van, aki sokáig végzett egy bizonyos tevékenységet, majd váltott, és ma ebben az új munkakörében szerzi meg a mesterlevelét. Tehát közelebb hozza az embereket.

 

– Mennyire voltak vállalkozó kedvűek a szakemberek, mikor a könyv ötlete felvetődött?

 

Az első perctől kezdve kísértük őket, fényképeztük őket, mentünk utánuk, beszélgettünk velük, látszódott, hogy ki a zárkózottabb, ki a kommunikatívabb, ki nyílik meg könnyen. És volt, aki könnyen nyilatkozott, volt, aki viszont a végére gondolta úgy, hogy ő bátran a köz elé tárja, hogy ő tulajdonképpen miért van ezen az úton.

 

– Az eddigi évekhez képest milyen volt az idei? Jobb, többen jelentkeztek-e, ha a számokat kellene összehasonlítani?

 

Ha a számokat kell összehasonlítani, akkor talán tavaly néhánnyal többen voltak. Első évben voltak a legtöbben, és akkor egy európai uniós pályázatunk is segítette. Ha a támogatott részét nézzük, akkor ez az év volt a leggyengébb, úgymond. Tehát már a harmadik év, ahogy említettem. De hogyha az átlagot nézzük, akkor közel azonos a tavalyi év számával. Akkor is ilyen 100 körüli mesterlevelet adtunk át.

 

– Jövőre terveznek-e hasonló képzést? Ha igen, lesz-e valami változás, vagy ugyanígy működik minden továbbra is?

 

Igazából vannak változtatási tervek. Mint ahogy említettem, Magyarországon még nincsenek olyan előnyök, ami alapján, ha a szakképzést ezekből kivonjuk, akkor tömeges igény jelentkezne. Viszont Németországban, Ausztriában nagy az elismertsége a mesterlevélnek. Akár bérben, akár vállalkozás indításában is sokkal szélesebb körben írják ezt elő a német jogszabályok. Ennek az lett a következménye, hogy sokan alig várták, hogy ezt megszerezzék, és már lépték is át vele a határt. A cég pedig ott maradt mester nélkül, és ezt jelezték nekünk folyamatosan, hogy ez egy nagy probléma, de röghöz kötni nem lehet a vállalkozókat. Viszont ugyanott tartunk, tehát nincs mester, és ezen el kellett a kamarának gondolkoznia. Még nem jelent meg a szakképzési törvény módosításában, de már jelezték, hogy ezt a mesterképzést, mesterlevél kötelezettséget ki fogja váltani egy úgynevezett gyakorlati oktató minősítő képzés, és a végén egy vizsga, mert ez külföldön nem egy elismert. Ez egy tanúsítványt adó tanfolyam lesz, és ezzel elérjük azt, hogy azokban a szakmákban is kötelezővé tesszük, ahol mestervizsga rendelet nem jelent meg. Ez így nem volt teljesen igazságos, hogy mondjuk az eladóknak nem kellett mesterlevél, a hegesztőknek kellett. És természetesen a kamara nem hátrál ki a mestervizsgáztatás alól, de megmarad a régi rendszerben: azt az igényt elégítjük ki, ami egyébként presztízsből, vagy egy továbbtanulási szándékból érkezik hozzánk.

 

Megosztás:

Címke: , ,