Trianon tragikus fogalommá vált a magyar történelemben, mint Muhi vagy Mohács. 1920. június 4-én 16.30-kor került sor a békediktátum aláírására. Az aláírás időpontjában országszerte megszólaltak a harangok, az üzletek nem nyitottak ki, a lapok fekete gyászkeretben jelentek meg. A trianoni diktátum nem születhetett volna meg, ha az Osztrák–Magyar Monarchia, s benne Magyarország, nem soknemzetiségű állam. A nemzetiségek vezetői elégedetlenek voltak az akkori helyzetükkel. A déli és keleti határon létrejött államok területi követelésekkel léptek fel, hogy azokat a területeket megszerezzék, ahol azonos etnikumú emberek éltek. Az első világháborúban Magyarország meggyengült, de a nemzetiségek és anyaországaik megerősödtek, és ez nekik kedvezett. A trianoni békediktátummal Magyarország elveszítette lakosságának 57%-át, melynek 30%-a magyar nemzetiségű volt, területének pedig 2/3-át. Békés megye 1918 előtt az ország földrajzi közepén helyezkedett el, Trianon után hirtelen a határhoz közel, a periférián találta magát.
A trianoni békeszerződés komoly fordulópontot jelentett Magyarország történetében, éppen ezért célunk, hogy ne csak a centenárium évében, hanem később is fenntartsuk az érdeklődést a téma iránt. A Trianon 100 emlékév keretében a Munkácsy Mihály Múzeum a tavalyi évben szeretett volna egy emlékkonferenciát tartani, azonban a pandémia ezt felülírta, ezért a konferencia megrendezésére most az újranyitás ad lehetőséget.
Az emlékkonferencián, amelynek célja, hogy tudományos előadásokon keresztül ismerjük meg Trianon és Békéscsaba kapcsolatát, dr. Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézet vezetője „Trianon előzménye: 1918–19-ben történt események”; Szabó László, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium igazgatója "A 19. század vége. Európa, Magyarország és a magyarok 1918–1920-ban" és Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke „Az ország közepéről a határ mellé…” címmel tart előadást.
A Munkácsy Mihály Múzeum a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően egy virtuális kiállítást készített, amelynek bemutatóját a korábbi időpontra tervezett emlékkonferencia keretében szerettük volna megvalósítani, de a fent említett okok miatt elmaradt. Így csak egy szerényebb, szűk keretek között megtartott sajtótájékoztatóval, majd több sajtós megjelenéssel hívtuk fel a figyelmet a kiállítás elkészültére. A virtuális kiállítást 2020. december 9-ével tettük elérhetővé a múzeum honlapján, azonban most az emlékkonferencia zárásaként szeretnénk majd róla egy rövid bemutatót tartani.
