Már Herman Ottó is tisztázta, hogy nincs külön sünkutya és sündisznó nálunk, hanem ugyanarról a fajról van szó. „Ha a békésen baktató sünt nem zavarjuk, akkor egyenes orral, magában kaffogva halad, míg ha útját álljuk, akkor védekezően összegömbölyödve behúzza az orrát, s röfögéssel próbálja elriasztani zaklatóját.” Tehát téves nézet az, hogy van egy hosszú orrú, kaffogó hangú sünkutya, és külön faj lenne a rövid orrú, röfögő hangot hallató sündisznó. Más nevei még a sül és a tüskésdisznó is használatosak voltak régen.
A sünöknek tehéntejet adni TILOS, nem segítünk ezzel, hanem ártunk nekik. Ha valaki fel akar nevelni egy kis sünt, akkor inkább speciális tápszerre lesz szüksége az etetéshez, de a legjobb, ha szakértő segítségét kéri. Nagyon fontos, hogy csakis akkor vegyük magunkhoz a „talált” sünt, ha megbizonyosodtunk róla, hogy beteg, vagy nem tudja magát ellátni, vagy esélytelen, hogy a mamája megtalálja. Azt tartsuk mindig szem előtt, hogy a kis sünök neveléséhez legjobban a sünmama ért.
Szeretnénk felhívni a figyelmet az őszi kerttakarítások és avarégetések időszakában a sünök telelési szokásaira is. Asün a hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt, téli álomban vészeli át. Téli túlélési esélyeiket segíthetjük azzal, ha a levágott ágakat, leveleket nem gyűjtjük össze, hanem egy félre eső helyen kupacokban otthagyjuk nekik. Az avarégetés tilos, hiszen nemcsak a sünöket érinti, hanem minden téli avarlakó élőlény biztonságát. Égetés helyett inkább komposztáljunk!
Miért van annyi elütött süni az utakon? Ez a lábra kelt vadgesztenyehéj veszély esetére kialakult védekezési ösztöne miatt, különösen ki van téve a közúti gázolásoknak. A gyorsan érkező járművektől megijedve összegömbölyödik az úttesten, ahelyett, hogy futni próbálna és ez sajnos gyakran az életébe kerül. Az óvatos szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg!
A sün védett állat, tehát ha szándékosan pusztítjuk el ezt a rovarevő kisemlőst, az bűncselekménynek minősül!
Váncsa Klára, ökológus
