A Műemléki Világnap alkalmából a Csongrád Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi szakmai konferenciát rendezett Szegeden, muzeológusok, régészek, restaurátorok és más szakemberek részt vételével. A konferencián megyénket Nagy-Laczkó Balázs a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze képviselte „Múzeumbarát detektorosok – régészeti leletek az M44-es úthoz kapcsolódó feltárásokról” című előadásával.
Nagy-Laczkó Balázs a rendezvényen elmondta, hogy a múzeumokkal együttműködő fémkeresőzés megyénkben – az ország más részeihez hasonlóan – a 2000-es években vette kezdetét, jelenleg három régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum munkáiban működnek közre az amatőr történelembúvárok.
A Nagy Gyula Területi Múzeumhoz (Orosháza) saját önálló kutatások köthetőek, Gyulán az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. a vár ásatásai kapcsán, míg a Munkácsy Múzeum az M44-es út próba és megelőző feltárásain kezdett az együttműködésbe, illetve egy a 18-19. századi helyi anyagi kultúrát feltérképező csárdakutatás részeként is megkezdték az együttműködést hobbi-fémkeresősökkel.
A Munkácsy Mihály Múzeummal 2017 óta van lehetősége az amatőr történelembúvároknak részt venni a különböző régészeti kutatásokban, melynek során maguk is törvényesen megízlelhetik a felfedezés örömét és részeseivé válhatnak a múlt feltárásának. Az előadás arra is rávilágított, mennyire hasznos segítséget jelentenek a múzeumbarát detektorosok egy-egy ásatás kapcsán.
Az előadáson sor került a 2017-ben Csabacsűd határában feltárt több ezer éves hombár bemutatására, a Szarvas környéki későavar temetkezés ismertetésére, a kondorosi szarmata és a Kardos, Kamut és Békéscsaba környéki Árpád-kori illetve későközépkori megtelepedések és az ott talált izgalmas leletanyagok prezentálására.
A Munkácsy Múzeum régésze az előadásában hangsúlyozta, hogy a helyi fémkereső amatőrök bevonásának egyik legfontosabb hozadéka kétségtelenül maga a múzeumbarátság: az örökségvédelem és a régész szakma közelebb hozása a helyi lakosokhoz. „Az interakciók, a közös cselekvés hatására a résztvevők sokkal inkább a sajátjuknak élik meg ezt az örökséget. A múzeumbarát fémkeresőzés ugyanis az ismeretterjesztés terén is fontos új, kiaknázandó lehetőségeket jelent, elég csak, ha a nálunk még gyerekcipőben járó közösségi régészetre gondolunk. A helyi lakosokkal való kapcsolatok erősítése pedig meghatározó jelentőségű hazánk örökségvédelmének jövője szempontjából.” – mondta el a szakember.
