A szakemberek a Makkosháton lévő lelőhelyen eddig 1,8 hektárnyi területet humuszoltak le - tájékoztatott a Munkácsy Mihály Múzeum ásatásvezetője. Nagy Dániel Sándor kiemelte, hogy különböző népek már a bronzkortól kezdve az összes korszakban letelepedtek itt. Házakat, illetve települést hoztak létre, de a késői szarmata korban még temetőként is szolgált a helyszín. A sírok nagy részét kirabolták, de így is akadtak leletek. Például egy körül-belül 1800 éves sírnál, amelyben egy férfi maradványai lelhetőek fel, gyöngyöket és baltát találtak, de egy kislány teteménél egy 1600 esztendős arany nyakéket tártak fel.
– A lelet egy kislány sírjából került elő. Sajnos a sírt kirabolták, de a sírrabló nem volt elég alapos, így nem vette észre az arany lunullát. Ez egy félhold alakú csüngő, amelyet a kislány a nyakában viselt. Ezidáig valószínűleg ez a legértékesebb leletünk erről a területről – emelte ki az ásatásvezető.
A szakember hozzátette: évek óta dolgozik régészként Békéscsabán, de most először talált aranyat ásatáson, így elmondása alapján a lelet rendkívül ritkának számít.
– A cserépgyártásnak Békéscsabán nagy hagyománya van, a Wienerberger fejleszt és ehhez földterületre van szüksége. Itt, a humuszolás után, az értékes termőtalaj elszállítása és megfelelő deponálása után régészeti munka kezdődött. Rendkívül izgalmas dolog látni azt, hogy mely korok milyen emlékeit találják itt a szakemberek. Ez is egy kincse a mi környékünknek, amely nem páratlan, hiszen sok helyen találni gepida, szarmata, vagy avarkori leleteket, de számunkra akkor is rendkívül értékes – fogalmazott Herczeg Tamás országgyűlési képviselő.
A feltárási terület bejárásán továbbá jelen volt Ando György múzeumigazgató és Bácsmegi Gábor igazgatóhelyettes is. Azt is megtudtuk, hogy a korabeli sírok, gödrök és házak kibontása, valamint dokumentálását követően befejeződik a feltárás, amely július végére tehető.
Galéria
