Mesélő múzeum: Jól fésült szarmaták Békéscsabán

2020. június 29. 17:17 | behir

Nehéz megmagyarázni miért, de mindig is a régészek kedvenc sírleletei közé tartoztak a csontfésűk. Talán ritkaságuk teszi, talán az, hogy csaknem változatlan formában ma is használatban lévő tárgyakról van szó, melyek, ha más nem, a reggeli rutin elengedhetetlen kellékét jelentik a legtöbbünknél.

Számtalan eszközt használunk ma is csaknem változatlan formában – különösen igaz ez a vaskor és a római kor eszközeire (sarlók, birkanyíró ollók és persze a fésű), mely jól mutatja ezen innovációk máig ható jelentőségét. A fésű jelenlegi formája nemigen, legfeljebb az anyaga tér el attól, amit a rómaiakkal egy időben, hazánk területén élt szarmaták az 1-5. században, az ókorban és a kora középkorban használtak.

A mai műanyag fésűk – akárcsak az inggombok – sokszor még ma is őrzik színezésükben a régi alapanyag emlékét: sokan ma már nem is tudják, hogy a részben áttetsző, a barna szín különböző árnyalataival sávozott kivitel a szarvasmarhafélék tülkeinek anyagára, a szarura hajaz, míg a tiszta, sárgásfehér (csontszínű) darabok a szarvasagancs anyagát hívatottak mímelni.

Június 10-én, a Békéscsaba határában zajló ásatásaink során az egyik sírból egy feltehetően szarvasagancsból készült, sűrűn fogazott, egyoldalas fésű került elő. A fésűk tipikusan sírleletnek számítanak – ennek oka, hogy olyan mindennapi használati tárgyról van szó, melyet az elhunyt mindennapjaiban is folytonosan magánál tartott és használt, és melyre – hitük szerint – a túlvilágon is szüksége lesz.
Bár sokan azt gondolnák, hogy a fésű elsősorban a női sírok tartozéka, ez koránt sem igaz – különösen gyakran számít kifejezetten férfias leletnek a népvándorláskorban, melyre a feltárt sír is keltezhető. Ez részben a germánokhoz köthető hatás: a korszakban sok nép fiaira, de különösen a germánokra jellemző volt a hosszú hajviselet, mely egyúttal a szabadság és harcos életmód kifejezője is lehetett egyesek szerint.

Divat és praktikum: a régészeti leletként napvilágot látott fésűk, akárcsak a mostani csabai darab közös jellemzője azok sűrű fogazottsága, melyből a kutatók arra következtetnek, hogy a fésűk nem csak a frizura szépségének megóvását szolgálták, hanem bizony a tetvek eltávolításában is jó szolgálatot tehettek.

Móra Ferenc és Tömörkény István feljegyzik, hogy az alföldi tanyavilágban még a mi korunkban is dívott a fésű sírba helyezése – talán még most is él, és tesszük ezt itt-ott most is anélkül, hogy tudnánk, őseink is ugyanezt tették másfélezer év távlatában.

Nagy-Laczkó Balázs régész muzeológus

Itthon

Békés megyében is elindult a célzott, csoportos tesztelés

Pénteken indult el a szociális intézményekben dolgozók célzott koronavírus tesztelése, hétfőtől pedig elkezdődött az egészségügyi dolgozók, pedagógusok és bölcsődei dolgozók szűrése is. A vizsgálatokat önkéntes alapon, a koronavírus kimutatására alkalmas, úgynevezett antigén gyorsteszttel végzik az erre szakosodott szűrőcsapatok.
2020. november 24. 17:14
FEL