Mesélő múzeum: Az ismeretlen mikrovilág lényei

Egyik ilyen színpompás és izgalmas állatcsoport az ugróvillások (Collembola) alosztályának, villásgömböcök (Symphypleona) rendjébe tartozó családja, a gömböcugrókák vagy villásgömböcök (Sminthuridae).

„Mindenütt ott vannak, a trópusoktól a tundrákig, az óriás talpas fák kérgén, a köderdők magasra nyúló ágainak mohapárnáiban, a tavak felszínén, balkonládáinkban, virágcserepeinkben, a hótakaró alatti dermedt zuzmómezőkben, csupán a száraz helyeket kerülik el messzire.” Így ír róluk Ujvári Zsolt természetfotós, rovarász, aki hazánkban ennek a csoportnak egyik leghitelesebb felderítője és ismerője.

Az ugróvillások nevüket a potrohuk végén elhelyezkedő kétágú villáról kapták. Ez ugyan néhány fajnál hiányzik, de a legtöbb csoportnál jelen van, általában az állatok hasa alá bicskaszerűen előrehajtva. Ha veszélyt éreznek, egyetlen izom megfeszítésével, óriási erővel rúgják el magukat, s a másodperc törtrésze alatt akkorát pattannak, mintha mi helyből átszökkennénk az Eiffel-torony felett. A talajon megjelenő algafilmen és apró gombákon legelésző ártalmatlan kis tehénkék ők, melyek megriasztva kenguruvá válnak.

Legtöbbjük teste annyira törékeny, bőrük annyira vékony, hogy életük nagyon erősen függ a környezet páratartalmától. Túl kevés nedvesség esetén kiszáradnak és elpusztulnak, a vízfelszínen pedig a legtöbb faj szinte szétpukkad a testükbe áramló víz hatására. Valami elképesztően szűk, hártyaszerű az a réteg a Földön, ahol jól érzik magukat, mégis sikerük évmilliók óta töretlen, és még egy játszótér gyepén is millió és millió példányuk lelhet otthonra. Nagyrészük akkora, hogy kényelmesen átsétálhatna egy varrótű fokán. A barnásszürke gombócok kinagyítva valójában zöldek, lilák, sárgák, narancsosak, bordók, vörösek, s olyan csodás mozaikmintát hordoznak, mint egy római kori fürdő padlója.

Amennyiben szeretnének megismerkedni közelebbről, legalább ötszörös nagyításban, ezekkel a csodálatos lényekkel és társaikkal az ízeltlábúak világából, akkor szeretettel várjuk Önöket a Munkácsy Mihály Múzeumba. A kiállítás november 15-ig látogatható.

Váncsa Klára ökológus, a kiállítás kurátora

Ujvári Zsolt biológus, természetfotós, a fényképek és a leírások szerzője