Sokan talán nem is sejtették eddig, hogy ilyen madárfaj létezik, hogy Magyarországon is előfordul, sőt Békés megyében is jelen van. A Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi leltárkönyvében még cigány csaláncsúk (Saxicola torquata) néven szerepel, egy 1957-es adat szerint. Sőt még cigány csaláncsúcs néven is lehet találkozni a faj nevével különböző leírásokban. Ma már egységes magyar neve a cigánycsuk lett.
A faj a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozik. A hím és a tojó eltérő színezetű. A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. A kevéssé feltűnő színezet álcázza a fészkén ülő tojót. Évente kétszer költ. Rokonához, a rozsdás csukhoz (Saxicola rubetra) hasonló megjelenésű madár. Territoriális viselkedésű, a hímek sokat énekelnek a revír kimagasló pontjain.
.jpg "Cigánycsuk_pár_(1)")
Elsősorban mezőgazdasági területeink madara. Igazi vártamadár, vagyis kimagasló pontokról lesi rovarokból, pókokból és más ízeltlábúakból álló zsákmányát, sőt néha még apró csigákat is eszik. Télen, állati táplálék hiányában elfogyasztja a magvakat, bogyókat is.
A telet Európa mediterrán vidékein és Észak-Afrikában töltik. Nálunk gyakori fészkelőnek számít. Kedveli a fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeket. Azonban, amennyire lehet, kerüli az ember közelségét, fészkét soha nem rakja lakóház közelébe.
Sajnos a cigánycsuk hazai állománya az utóbbi harminc év alatt a töredékére csökkent. Ennek okai a szántóföldek nagyüzemi táblásítása, a cserjés szegélyek, mezsgyék beszántása, megszüntetése, a túlzott vegyszerhasználat, a juh- és marhalegelők csökkenése.
A faj megóvása érdekében a szakemberek igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a gazdálkodók körültekintőbbek legyenek az ilyen típusú élőhelyekkel kapcsolatosan, illetve hogy minél kevesebb vegyszert használjanak a földeken. Hiszen ez nem csak a cigánycsuk megmaradása érdekében lenne hasznos, hanem más fajok kipusztulását is megakadályozhatná, többek között az emberét is.
Váncsa Klára, ökológus, természettudományos muzeológus
