Mesélő múzeum: Az Év Madara 2021-ben a cigánycsuk (Saxicola rubicola)

2021. január 24. 18:57 | behir

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év Madara” programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse a természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokat. A 2021. év győztese, vagyis az idei „Év Madara” a cigánycsuk lett.

Sokan talán nem is sejtették eddig, hogy ilyen madárfaj létezik, hogy Magyarországon is előfordul, sőt Békés megyében is jelen van. A Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi leltárkönyvében még cigány csaláncsúk (Saxicola torquata) néven szerepel, egy 1957-es adat szerint. Sőt még cigány csaláncsúcs néven is lehet találkozni a faj nevével különböző leírásokban. Ma már egységes magyar neve a cigánycsuk lett.

A faj a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozik. A hím és a tojó eltérő színezetű. A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. A kevéssé feltűnő színezet álcázza a fészkén ülő tojót. Évente kétszer költ. Rokonához, a rozsdás csukhoz (Saxicola rubetra) hasonló megjelenésű madár. Territoriális viselkedésű, a hímek sokat énekelnek a revír kimagasló pontjain.

 

 

Elsősorban mezőgazdasági területeink madara. Igazi vártamadár, vagyis kimagasló pontokról lesi rovarokból, pókokból és más ízeltlábúakból álló zsákmányát, sőt néha még apró csigákat is eszik. Télen, állati táplálék hiányában elfogyasztja a magvakat, bogyókat is.

A telet Európa mediterrán vidékein és Észak-Afrikában töltik. Nálunk gyakori fészkelőnek számít. Kedveli a fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeket. Azonban, amennyire lehet, kerüli az ember közelségét, fészkét soha nem rakja lakóház közelébe.

Sajnos a cigánycsuk hazai állománya az utóbbi harminc év alatt a töredékére csökkent. Ennek okai a szántóföldek nagyüzemi táblásítása, a cserjés szegélyek, mezsgyék beszántása, megszüntetése, a túlzott vegyszerhasználat, a juh- és marhalegelők csökkenése.

A faj megóvása érdekében a szakemberek igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a gazdálkodók körültekintőbbek legyenek az ilyen típusú élőhelyekkel kapcsolatosan, illetve hogy minél kevesebb vegyszert használjanak a földeken. Hiszen ez nem csak a cigánycsuk megmaradása érdekében lenne hasznos, hanem más fajok kipusztulását is megakadályozhatná, többek között az emberét is.

Váncsa Klára, ökológus, természettudományos muzeológus

Itthon

Mezőberényben a Petőfi utcai gömbakácokat kivágták, gömbkőriseket ültetnek

Siklósi István, Mezőberény polgármestere még múlt év novemberében tájékoztatta a város lakóit arról, hogy a Petőfi utca nyugati oldalán lévő japán gömbakácok helyett gömbkőrisek ültetését tervezik. A napokban már arról számolt be, hogy a gömbakácok kivágása befejeződött, kezdődhet az ültetés, amelyhez segítőket várnak.
19:00
FEL