Az idei esztendő októberében a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai megelőző feltárást végeztek Geszten, a felépítendő új általános iskola és tornaterem helyszínén. Onnan került elő egy agancsfásű is, amelyről dr. Bácsmegyi Gábor régész számolt be.
A terület igen népszerű volt az elmúlt évezredekben, jó néhány régészeti korszak emlékanyagát sikerült megtalálnunk.
A települések mellett egy gepida temető részlete is előkerült és ez bizony kellemes meglepetést jelentett számunkra, hiszen 2011 óta nem "találkoztunk" velük. A gepidák - egy germán nép - főként a hun uralom bukása után játszottak vezető szerepet a Kárpát-medence keleti felében, majd 567-ben döntő vereséget szenvedtek az avaroktól, akik azonnal elfoglalták a gepidák egykori szállásterületeit. A gepidák régészeti hagyatékát főként a temetők révén ismerjük a megyében, ehhez járult hozzá néhány érdekességgel a geszti ásatás. Sajnos a sírokat egy kivételével még jóval korábban - valószínűleg maguk a gepidák - kirabolták.
Szerencsére a sírrablók nem vittek el mindent, így néhány érdekes tárgyat is találtunk. A korszakban igen népszerűek voltak a fésűk, melyek egyik példánya Geszten is előkerült. Ezek a fésűk agancslapokból készültek és igen vékony fűrésszel alakították ki a fogazatukat. Az egymás mellé helyezett lapokat mindkét oldalon egy-egy hosszú, vékony agancsból készített pálcával fogták egybe. A pálcákat apró szegecsekkel rögzítették a lapokhoz, majd esetenként az elkészült fésűt díszítették.
Általában kétoldalas fésűket használtak a gepidák, bár előfordulnak egyoldalas példányok is. Főként női sírokból szokott előkerülni egy, néha két darab. A forma és a készítési technika a germán világban nem sokat változott, Angliában a viking településeken szinte ugyanolyan fésűket találtak, mint a mi geszti 5-6. századra keltezhető példányunk.
Dr. Bácsmegi Gábor, régész
