A Café Renaissance 1838-ban nyitott meg a mai Petőfi Sándor utcában, amit akkor Úri utcának neveztek. Az osztrák származású Karl Pillvax hazájában kitanulta a kávémesterséget, munkája során megismerkedett egy szép magyar lánnyal, és nemsokára követte őt Pestre, majd el is vette feleségül. Nevét magyarosította, így lett Pilvax Károly, aki meglátta az előbb említett kávézóban a lehetőséget. 1842-ben átvette az üzemeltetését egészen1846-ig, amikor betegsége miatt visszavonult.
Az üzletet a főpincére, Fillinger János vette át, de a cégtáblán továbbra is a Pilvax név szerepelt. Ő arról is nevezetes lett, hogy az udvaron minden reggel maga pörkölte a kávét a vendégeknek. Fillinger támogatásával, szellemiségével tevékeny részese volt a Pilvaxban lejátszódó eseményeknek. A kávéház nemcsak a forradalmi szellemnek volt otthona, hanem információs bázisként is működött, olyannyira hogy ide futottak be március 14-én a Bécsben kitörő forradalom hírei.
Gyakran a jogászok, „jurátusok” tanyájává is vált, fiatal művészek, egyetemisták jártak a kávéházba, ahol biliárdozhattak, magyar és német nyelvű hírlapokat olvashattak és eszméket cserélhettek. A feketekávé, a tejfölös, tejszínes kávé és kapucíner mellé kuglófot, házi kalácsot kínáltak, a Pilvax ifjúsága a deákkenyeret kedvelte leginkább. Egy alap likőr is igen kedvelt kínálata lett a kávéháznak, ez az ital tulajdonképpen a kávélikőr volt.
A Pilvaxban alkotó írók és művészek oda címeztették a leveleiket. Érdekességként említeném, hogy Petőfinek és Jókainak igen kedvelt időtöltése volt a biliárd, éppen ezért a Pilvaxban külön dákójuk volt a biliárdasztalok valamelyikén. E történelmi jelentőségű helyszínen szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt, itt fogalmazták meg és fogadták el a Tizenkét pontot, és innen indultak el a Landerer nyomdába. A kávéházat 1848-ban Petőfi kezdeményezésére Szabadság Csarnoknak nevezték át.
Forrainé Kovács Márta történész muzeológus
