Jankó János festő- és grafikusművész (Tótkomlós, 1833. november 3 – Budapest, 1896. március 29.) már a szarvasi gimnáziumba járva rajztanítással egészítette ki az apanázst. A tehetséges diákot tanára, Lányi Gusztáv tanította akvarellezni, majd a Marastoni Jakab által alapított első magyarországi művészeti iskolába került. Onnan Bécsbe vezetett az útja, ahol megismerkedett és összebarátkozott az első akadémiai félévét végző ifjú Munkácsy Mihállyal.
Ahogyan feljegyezték: „Jankónak nem volt kedvesebb embere ennél a bárdolatlan, hallgatag fiúnál. Együtt szőtték szép álmaikat s tervezték a magyar életet ábrázoló kompozíciókat az osztrák nagyvárosban.”
A bárdolatlan, hallgatag fiú, Munkácsy Mihály adott a nála tizenegy évvel idősebb, jó képességű és rátermett barát véleményére. Már ekkor mindketten elkötelezettek voltak a magyar népéletképek megörökítése iránt. Megmutatták egymásnak vázlataikat, és képtervekről cseréltek eszmét. Egyes feltételezések szerint a – Munkácsy művészi hírnevét megalapozó – Siralomház című kép ötletét is Jankó János egyik könyvében látott vázlat adta.
Nem sokkal később – Munkácsyhoz hasonlóan – Jankó János is elhagyta a bécsi akadémiát, és hamarosan festészetről szőtt álmairól is le kellett mondania. Helyette nagyformátumú illusztrátori pálya nyílt meg előtte. Szépirodalmi illusztrációi mellett a kor egyik legkedveltebb és legtöbbet foglalkoztatott karikatúristájává vált, s Liszt Ferenc sorozata nyomán őt tekintjük a magyar képregény műfaj megalapítójának. Hivatalos munkatársa lett a Jókai Mór által indított Üstökösnek, az első magyar karikatúra illusztrációkkal ellátott humorisztikus lapnak. Dolgozott a Bolond Miska, a Borsszem Jankó, az Urambátyám, a Bolond Istók, a Vasárnapi Újság, a Magyarország és a Nagyvilág, a Haza és Külföld, valamint a Divat című lapoknak is. A becslések szerint rajzainak száma hetvenezerre (!) tehető.
Amikor Munkácsy Mihály 1886-ban Amerikában járt, a honi sajtó több megközelítésben is tárgyalta az eseményt. November 14-én a La Champagne postahajó fedélzetén indult el, az utazás tizenöt napon át tartott. Ennek a hajóútnak groteszk hangvételű átiratát látjuk Jankó János rajzán, amelyen a mester palettára szállva, olajfestéshez használt lapos szőrecsetjével átevez a tengerentúlra. Néhány csapás, és partot ér rajongóinak üdvrivalgásától övezve.
Gyarmati Gabriella művészettörténész
