Mesélő múzeum: A Békéscsabai Casinó

A Pozsonyban összeülő országgyűlésen Széchényi István megtette felajánlását a nemzeti nyelv művelésére, valamint ebben az időben kezdte megszervezni a társas élet megteremtését szolgáló lóversenyeket és a klubéletet.

„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá” – hangzott Széchenyi felszólalása 1825. november 3-án.

E kezdeményezésből jött létre1827-ben a pesti Nemzeti Casinó. Ennek mintájára az 1830-as években kaszinómozgalom indult el, vidéken és Erdélyben is sorra alakultak a szellemiség központjai. A klubélet elősegítette a reformeszmék terjesztését, teret adott a szellemi fejlődésnek, felpezsdült közösségi életet hozott létre.

A Békéscsabai Casinó 1842. november 15-én tartotta alakuló közgyűlését, ezt követően nap-nap után összejöttek az egyesület tagjai a kaszinó helyiségeiben. Alapítói, későbbi vezetői közt a következő neveket találjuk: Omaszta Zsigmond, Urszinyi Andor, Haan Lajos, Thomka Alajos, Omaszta Lajos, Uhrinyi András… A Békéscsabai Casinó megalakulását követően rögtön írásba is foglalták az alapszabályokat. Célként a művelt társalgást, a hangulatos mulatozást, a külföldi és hazai könyvek általi művelődést jelölték meg.

A 19. század végén a kaszinó könyvtára már 1000 kötetes állományt számlált. Itt vitatták meg először a jobbágyváltságot, a kórház kérdését és a reformeszmék irányait, de a kaszinó jelentős szerepet játszott a Gazdasági Egyesület létrehozásában is.

Az 1848-as események bekövetkeztekor a csabai kaszinó minden tagja elől járt áldozatkésségben, legtöbben beálltak a honvédség soraiba. A világosi fegyverletételt követően közülük többen osztrák börtönökben sínylődtek, a csabai kaszinó működését betiltották. Korabeli forrásból olvasható, hogy a kaszinó iratait el kellett rejteni, és ezt Haan Lajos jegyzőkönyvvezető vállalta magára. Azt hogy miképpen sikerült elrejtenie, máig titok övezi. A jegyzőkönyvnek ma a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára viseli gondját.

Forrainé Kovács Márta történész