A darabnak konkrét főszereplője nincs, minden karakter egyenrangú szerepet kap a színpadon. Czitor Attila rendező kiemelte, hogy minden színésznek jól a színpadon az a karakter, amit megformál. Mint fogalmazott: a darabban a mesevilág és a valóság találkozik.
– Vállaljuk a felelősséget magunkért, erről szól a történet. Én annak a játékával szerettem volna foglalkozni a leginkább, hogy ebben a multiverzumban mit csinálhat Hófehérke, vagy éppen Csipkerózsika, milyen viszonyba kerülhet Jancsi Piroskával és ezekkel az angyalokkal, tehát én egy ilyen örömjátékra számítottam, egy nagyon érdekes, egy nagyon különleges több dimenziójú világban – tette hozzá a rendező.
A közismert mesék szereplői közül megjelenik a színpadon az Ólomkatona, Jancsi és Juliska, Piroska, Hófehérke és Csipkerózsika is, akik elmenekültek a meséjükből. Liszi Melinda Piroskát alakítja a darabban. Mint mondta: ez a karakter mindenkivel rögtön megtalálja a közös hangot és együtt utazik velük.
–Többszörösen történik meg az, ami az eredeti mesében, tehát kétszer is megtörténik, ennyit talán elárulhatok, úgyhogy a gyerekek szerintem izgulhatnak és azt a rémületet pont a végén feloldjuk, hogy ugye újra lehet mindent kezdeni, hogy ne féljenek, hogy legyenek bátrak és ne adják fel soha a reményt, hiszen minden megoldódik, hogy ha nagyon akarjuk – fűzte hozzá a színművész.
A mesehősök ellenségeik azonban nyomukban vannak, és vissza akarják őket vinni a saját világukba. A megmentésükre siet két angyal, a kétbalkezes és a részeges. A kétbalkezes angyalt megformáló Puskás Dániel szerint ezúttal a mesevilágot hozzák el a valóságba.
– Mi száműzve lettünk a mennyekből. A mese úgy fogalmaz, hogy angyalnak kicsit emberek, embernek kicsit angyalok vagyunk és igazából ez a történet ez nagyjából a mi megváltás történetünk, hogy fejezzük be azt a fajta önző viselkedést, amit eddig tanúsítottunk és figyeljünk másokra, segítsünk másoknak és ez által nyerhetjük vissza a szárnyunkat – fejtette ki a színész.
A mesejáték egy pesti bérház tetején játszódik. A darab a gyermeki képzelet és a klasszikus mesék világát ötvözi a modern városi környezettel. Bíró Nóra, az előadás díszlettervezője kiemelte, hogy ez egy nagyon dinamikus darab, így a díszletnek teret kell biztosítania a mozgásoknak.
– A rendezői koncepció nagyon erős volt, azt mondtuk, hogy itt a valóságot szeretnénk megjeleníteni, amiben a mese, az tulajdonképpen a karaktereken, a jelmezeken, a világításon keresztül fog bejönni és ennek egy keretet ad a tényleges helyszín – fogalmazott a díszlettervező.
A mesejátékot április 14-én, kedden mutatják be a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán.
