A kis herceg generációk közös története, amely az emberi kapcsolatokról, felelősségről, magányról és a felnőttek világának különös szabályairól is szól, miközben a gyermeki nézőpont szabadságát állítja középpontba. Hevesi Fanni rendező szerint a mű annyi tanítást és bölcsességet tartalmaz, amelyet a felnőtteknek is nehéz befogadni.
– Nagyon nehéz átadni azokat a tanításokat és bölcsességeket, amelyek benne vannak a műben. Ezek nagyon kurta jelenetek, ezért a fizikai színház adottságait, eszközeit használjuk, amellyel szintén megerősítjük ezeket a tanításokat – tette hozzá a rendező.
A regény színpadi változatának zenéjét Gulyás Levente komponálta. Mint fogalmazott: a zenével nagyon sokat lehet segíteni egy darabon, egyrészt érzelmi közelséget lehet kialakítani, másrészt pedig a karakterek jellemét lehet megerősíteni.
– Eleve a zene nagyon sok érzelmet tesz hozzá a játékhoz, a történet elmeséléséhez, vagy a szereplőnek az éppen aktuális érzelmi állapotához. Azon kívül karaktereket lehet erősíteni, tehát teljesen más jellegű zenét írtam például az üzletasszony és a róka karakteréhez – fűzte hozzá a teátrum zenei vezetője.
Az alkotók a díszlettel egy olyan letisztult színpadképet alakítottak ki, amely teret ad a mozgásnak és a gyermeki képzeletnek. A jelmezek ezzel ellentétben rendkívül színesek, amelyek a szereplők személyiségét és az általuk képviselt világot erősítik.
– Fontos volt számunkra, hogy alapul vegyük a klasszikus kis herceg világot, amelybe a saját gondolatainkat, egy kicsit a kortárs világot, kicsit önmagunkat is bele tehetjük. Azokat a jelentéseket, amelyeket első olvasásra a gyerekek nem biztos, hogy értelmezni tudnak, elrejtettük a jelmezekben – fejtette ki Wasilewski Laura jelmeztervező.
A kis herceg című zenés mesejátékot november 4-én mutatják be a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán. A darabot a bérletes előadások mellett november 14-én, szombaton 15 órától bérleten kívül is láthatja a közönség.
Galéria
