– 2000 januárjában indult világhódító útjára ez a kvázi hagyományőrző program – mesélte Veres Kriszta –, és azok a fiúk, akik akkoriban 5-6 évesek voltak, ma már akár a saját gyermeküket is elhozhatták.
A Meseház vezetője elmondta, az Apáról fiúra programok eredendően az állandóságot, és egyben a megújulást is képviselik – amely némileg paradoxon, de…
A „de”-t kibontva példaként megemlítette, hogy húsvétkor mindig festenek tojást, ellenben mindig másféleképpen, ugyanis kimeríthetetlen a kézművesség tárháza.
– Három alappillér képezi ezeket a délutánokat – fűzte hozzá – alapvetően az aktuális ünnepkörre épül az esemény; ez most a farsang volt. A másik a kézművesség, amely a Meseház specialitása; és harmadik pillér pedig a Nagymama kamrája című etap, azaz az ételkóstoló; a nagyi most farsangi fánkot sütött.
Az igazi megújulást azonban a csabai kultúrterepasztal megkerülhetetlen ikonja, Soós Emőke, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház művészének a léte jelentette, aki mesélt, énekelt, játszott… valójában ő képviselte a régi kor asszonyát, akivel a megjelent szülők, a Z és az Alpha generáció is együtt mulathatott.
Még az egyéves Zolcsika baba is tátott szájjal hallgatta.
