A kígyászölyv nagy elterjedésű ragadozómadár-faj, Spanyolországtól egészen Kínáig költ. Magyarországon aránylag ritka, az itteni költőpárok száma ötven alatt van. Elsősorban a hegy- és dombvidékeken fészkel, de a kiskunsági homokhátság fenyőültetvényein is vannak költőpárok.
Hosszútávú vonuló, az európai állomány Afrikában, az ázsiai pedig az indiai szubkontinensen telel. A kígyászölyvek általában augusztusban indulnak el telelőhelyeik felé. Útközben az alkalmas élőhelyeken hosszabb-rövidebb ideig megpihennek.
Egyik ilyen kedvelt pihenő- és táplálkozóhelyük a kardoskúti Fehér-tó térsége. Idén július közepén jelent meg az első példány, augusztus elejétől pedig már egyre rendszeresebben bukkantak fel a gyepeken. Az egyszerre megfigyelt legtöbb példány négy volt, de még szeptember elején is láttak hármat. Két évvel ezelőtt egyszerre hét példányt is sikerült megfigyelni a megyehatári kilátóból. Mivel a kígyászölyvek vonulása általában elhúzódik, így még szeptember végén is előfordulhatnak. A legeltetett gyepeket kedvelik, ott tudják legkönnyebben elkapni a fő táplálékul szolgáló hüllőket. Jellegzetesen lebegő, szitáló pózban lesnek a zsákmányra, majd hirtelen lecsapnak rá, aztán egy nyíltabb helyen lévő fára ülnek fel, ott fogyasztják el. Ha nincs elegendő gyík, kígyó, sikló, akkor kisebb rágcsálókat is megesznek.
A Körös-Maros Nemzeti Park más tájain is szinte minden évben láthatunk kígyászölyveket. Cserebökényben idén két megfigyelés volt, mindkettő augusztusban. Az egyik egy immatur, a másik pedig egy fiatal példány volt, amely egerészölyvek társaságában forgolódott a gyepek felett.
A Kígyósi-pusztán néhány évtizeddel ezelőtt még jellemző nyári átvonuló, átnyaraló faj volt a kígyászölyv, mostanában azonban már csak nagyon ritkán bukkan fel arrafelé. Idén eddig egyetlen példányt láttak, amely csak éjszakázni állt meg egy napra a háborítatlan pusztarészen. A csapadékosabb években 4-5 példány is előfordult egyszerre, idén nem álltak meg ott.
A Csanádi pusztákon június második felében jelent meg az első kígyászölyv, majd később még egy időzött ott hosszabban. Az egyik rendszeresen éjszakázott a Montág-puszta déli szélén lévő magasfeszültségű vezetéksor oszlopain. A másikat a Kopáncsi-pusztán látták több alkalommal. Augusztus vége óta azonban nem észleltek újabb példányokat.
A Kis-Sárréten az ezredforduló tájékán még gyakoribb vendég volt a kígyászölyv, az utóbbi évtizedben viszont csak ritkán bukkan fel arrafelé, akkor is inkább a tavaszi vonuláskor. Idén sem a nyár folyamán, sem az ősz kezdetén nem került még szem elé egyetlen példány sem. Hasonló a helyzet a Dévaványai-Ecsegi pusztákon is, egyelőre ott sem sikerült megfigyelni kígyászölyveket.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
