Az ország legrangosabb mézversenye elérkezett az utolsó fordulójához. Szombaton Gyulán értékelték a lehetséges nyertesek munkáit.
– Több összetevője volt ennek a döntőnek. Az első körös zsűrizéshez hasonlóan az érzékszervi bírálat az egyik legfontosabb. Ez hét szempontot jelent a mézvizsgálatok terén. Íztisztaság, termelői tisztaság, jellemző szín, illatjelleg, csomagolás, illetve van egy összbenyomás, ami az egész termékre vonatkozik. Másrészt viszont laboratóriumi vizsgálaton estek át az itt látható mézek. Ennek és az előbb említett érzékszervi bírálat eredményei adnak majd egy összpontszámot, ebből lesznek kiválasztva a kategóriagyőztesek – tájékoztatott Árgyelán János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Békés megyei szaktanácsadója.
A szaktanácsadó hozzátette, hogy mit értékelt még a mézekben.
– Minden méznek van egy úgynevezett pollenszáma, ami a fajtára jellemző. A víztartalom is nagyon fontos. Ugyanis ha egy méznek 18% alatti a víztartalma, akkor kiváló a termék – hangsúlyozta.
Továbbá a HMF tartalom is meghatározó a versenyproduktumokban, ami az úgynevezett bomlástermék, valamint a glükóz-fruktóz arányát is vizsgálta a zsűri. A mézeket kereskedői szemmel vizsgálta Fekete Sándor, ügyvezető.
– A laboreredmények alapján kihozott beltartalmi értékeket vizsgáltam és értékeltem. Úgy gondolom, hogy az ízlelés és az ehhez hasonló dolgok nem tartoznak a kereskedői szemlélethez – tette hozzá Fekete Sándor.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország méhészeti nagyhatalom.
Galéria
– Az Európai Unió összméztermésének több mint 10%-át mi, magyarok állítjuk elő. A legnagyobb mennyiségű fajta mézet, név szerint az akácmézet nekünk köszönheti ez a kontinens. Legnagyobb nálunk a négyzetkilóéternyi mézsűrűség, viszont mézfogyasztás szempontjából le vagyunk maradva. Ezért ennek a versenynek az az egyik célja, hogy a magyar fogyasztói társadalomnak elmondhassuk, hogy miért fontos a magyar méz, és mekkora nagy kincset tarthatunk a kezünkben. Országunkban több mint száz növény termel nektárt. Több mint húszezren méhészkednek, akiknek igen magas a szaktudásuk. Évente átlagban huszonöt, harmincezer tonna mézet termelünk meg. Fontos lenne, hogy az alapanyagot mi magunk fogyasszuk el és ne menjen ki külföldre. A mindennapi mézfogyasztás rendkívül jó hatással van az emberi szervezetre – nyomatékosította Bross Péter.
Arra is kitért: napjainkban egy magyar ember évente egy-másfél kilogramm mézet fogyaszt, míg egy német vagy görög állampolgár közel három kilogrammot is megeszik.
Az Év Kiváló Magyar Méze díj presztízsnek számít a méhészek körében, amely egyfajta országos hírnévvel párosul. A nyertes a vásárlók felé az elismeréssel hirdetheti termékének minőségét.
-400x225.webp)
