A pontos helyszín meghatározása Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő- és Városszépítő Egyesület elnökének, a Jankay iskola történelemtanárának ötlete volt, ehhez kért segítséget kollégájától, Szenográdi Pétertől, a Belvárosi Általános Iskola történelemtanárától, aki maga is jól ismeri a város helytörténetét.
A munkát Komáromi István, az Andrássy gimnázium tanára is segítette, akinek felvetése szerint többféleképpen is meghatározhatjuk a város középpontját. Alapul vehetjük például a közigazgatási, közéleti, intézményi, vallási, közművelődési centrumot (az evangélikus és református templomok, a könyvtár, a múzeum, megyeháza, államkincstár, Ibsen-, valamint a Balassi-ház határolta terület), az üzleti, kereskedelmi, forgalmi, pénzügyi központot (Andrássy út), valamint a demográfiai centrumot (Árpád tér), ugyanakkor matematikai szempontból érdekes kérdés, hogy milyen módszer használható egy település pontos középpontjának meghatározásához. Úgy vélte, hogy a határvonalak meghatározásával olyan síkidom vázolható fel, amelynek kiszámítható a középpontja.
Az adatokat végül a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének posztgraduális képzésén résztvevő egyik hallgató számolta ki, majd ellenőrizte azt a tanszék térinformatikusával. A számítás Békéscsaba teljes területére vonatkozik, tehát a nem beépített részekre is, ez összesen 193,93 km²-et jelent. Ezek alapján a város közepe a Péky utca elején található, de talán ismerősebb helyszín lehet a Savio Szent Domokos Katolikus Általános iskola főbejárata előtti bokros terület.
Galéria
