Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is - hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett online megemlékezésen. Békéscsabán többen a városháza árkádsorán levő emléktáblánál hajtottak fejet.
Potápi Árpád János a Rákóczi Szövetség által szervezett online eseményen felidézte: a második világháború vége a felvidéki magyarságnak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést.
Az akkori történelmi eseményeket ismertetve elmondta, hogy a csehszlovák kormány a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megtagadta az állampolgárságot a magyaroktól és a németektől, megfosztva ezzel őket minden joguktól, ingó és ingatlan vagyonuktól.
Az anyanyelvhasználat betiltásán, majd az oktatás és a művelődés ellehetetlenítésén túl, 1946-ban mintegy 43 ezer magyart deportáltak kényszermunkára a Szudéta-vidékre, több ezren pedig Magyarországra szöktek az erőszakos elhurcolás elől - emlékeztetett.
Az államtitkár hozzátette: akiket nem hurcoltak el, vagy nem menekültek el, "azokat sem látták szívesen Csehszlovákiában", ezért napra pontosan 74 évvel ezelőtt megindult a kitelepített családokat szállító első szerelvény Magyarországra – mondta Potápi Árpád János, jelezve, hogy az 1940-es évek második felében több mint 120 ezer felvidéki magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét.
Az emléknap céljáról Potápi Árpád János úgy fogalmazott: "április 12-én előttük hajtunk fejet, és arra emlékezünk, hogy a háború utáni jogfosztó intézkedésekkel mit veszített a felvidéki nemzetrész, ugyanakkor emlékezünk arra is, hogy a kitelepített magyar családok nagy erőfeszítések árán ugyan, de otthonra leltek az anyaországban".
Békéscsabán Herczeg Tamás dr. Técsy Gyulánéval koszorúzott a városháza árkádsorán
A pandémiára való tekintettel Békéscsabán sem volt nagy, közös megemlékezés. A délelőtt folyamán Herczeg Tamás országgyűlési képviselő dr. Técsy Gyuláné dr. Argay Lillával helyezett el koszorút a békéscsabai városházán található emléktáblánál.
– Lilla néni maga is megélte két testvérével, édesanyjával, édesapjával és nagymamájával a kitelepítést. Arról mesélt, hogy 13 éves volt, amikor marhavagonokba indították útra őket Csehszlovákiából, Magyarországra. Az otthonukat elhagyva nem tudták, hova mennek, hol fognak élni. Új lakhelyüknek kétszobás, padlós, földes házat jelöltek ki a város szélén. A szülei értelmiségiek voltak – apukája banktisztviselő, anyukája pedagógus –, akik eleinte nem kaptak munkát. Végül sikerült elhelyezkedniük, megszerették a várost, és itt is otthonra találtak. Lilla néni 52 évet dolgozott gyógyszerészként, két fia és öt unokája sok-sok örömet szerez számára. Mint mondta, minden évben megemlékezik április 12-én a Felvidékről kitelepítettek emléknapján arról, hogyan kellett elhagyniuk egykori otthonukat, és megünnepli szeptember 28-át is, ugyanis ezen a napon érkeztek Békéscsabára – fogalmazott Herczeg Tamás a hivatalos közösségi oldalán.
Barcs Anikó és Szarvas Péter az emléktáblánál (fotó: facebook.com/szarvas.peter.bcs)
Szarvas Péter polgármester Barcs Anikóval és a város vezetőivel emlékezett
Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere szintén megkoszorúzta a városháza árkádsorán levő emléktáblát, és a követező sorokkal emlékezett.
– A Magyar Országgyűlés 2012. december 4-én fogadta el, hogy április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen. A második világháború után az úgynevezett Benes dekrétumokban mondták ki a Csehszlovákia területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét. Emiatt 1946-ban és 1947-ben a Felvidéken hetvenhatezer magyart telepítettek ki a szülőföldjéről. Békéscsabára közel 500 felvidéki magyar családot hurcoltak, akik Békéscsabán és a környező tanyavilágban kezdtek új életet és a csabaiak közösségének hasznos tagjaivá váltak.
A városvezetés megemlékezése (fotó: facebook.com/szarvas.peter.bcs)
– Békéscsaba önkormányzata nevében idén is elhelyeztük a megemlékezés koszorúját az emléktáblán, Barcs Anikóval, az egyik kitelepített család leszármazottjával és városvezető társaimmal – fogalmazott Szarvas Péter.
Az emléktábla a városháza árkádsorán (fotó: facebook.com/szarvas.peter.bcs)
Mány Erzsébet és Farkas Mihály kivégzésének emlékhelyén tartottak ünnepi megemlékezést, a Kazinczy utcában. Ezt követően a Berényi úti temetőben helyeztek el koszorúkat az áldozatok sírjain.
