Tárik Meszár elmondta, a 19. század végétől sok Európában élő zsidó vándorolt ki Palesztinába, majd az I. és a II. világháború következményeként ez a folyamat tovább erősödött. Ezt követően a két világnézet, a cionizmus és az arab nacionalizmus egymásnak feszült. A zsidók azt vallották, hogy ősi földjükre települtek vissza, ugyanakkor a palesztinok is sajátjuknak vélték a területet. A konfliktus egyre erősödött, sűrűsödtek az arabok zsidók elleni terrortámadásai.
Hozzátette, hogy az elmúlt évben az októberi támadás során 1200 izraeli halt meg. Az izraeli ellencsapást követően, ma már több mint 24 ezer a palesztin áldozat – köztük számtalan civil áldozattal. Közben az egész világ állást foglal valamelyik fél mellett, vagy ellen. Magyarországhoz hasonlóan a nyugati országok is egyértelműen elutasítják a Hámász támadását. Ezzel szemben például Törökország, miközben közeledni szeretne az Európai Unióhoz, nem tekinti terrorcsoportnak, és kapcsolatot ápol a Hamásszal.
– Sokan Iránt feltételezik a háború támogatása mögött – jegyezte meg. – A környező országokban komoly proxy-hálózatot alakított ki, amelyeket pénzzel és fegyverekkel segít, valamint a terroristák kiképzésében is közreműködik. A Hezbollah, az Iszlám Dzsihád, a jemeni húszik, és számos környező csoport illegitim államnak tekinti Izraelt, emiatt tarthatunk attól, hogy újabb frontok nyílhatnak a jövőben.
Tárik Meszár – Fotó: Krajcsó László
„Isten a leghatalmasabb! Halál Amerikára, halál Izraelre, átok a zsidókra, és győzelem az iszlám számára!” – idézte, hogy mi a jemeni húszik jelmondata. Hozzátette: a nagyszámú palesztin áldozat miatt ugyanakkor Izrael is veszített népszerűségéből, világszerte pattantak ki zsidóellenes demonstrációk. Emellett nemzetközi szinten zajlanak tárgyalások arról, hogy Izrael népirtást követett el.
Az Európában élő muszlimok általánosságban kiállnak Palesztina mellett, és éltetik a Hamászt. New Yorkban pedig, egy demonstráción horogkeresztet mutattak a telefonok képernyőin, és a zsidók elgázosításáról beszéltek. Emellett Európában az elmúlt három hónapban megsokasodtak a terrortámadások, hiszen a közel-keleti történések felbuzdították a „magányos farkasokat”. Bécsben és több nyugati városban megerősítették, hogy megsokasodtak a zsidók elleni támadások.
– Az okok a 20. századig vezethetők vissza, amikor is nagy létszámú migrációs hullám érkezett Európába, főként munkavállalás céljából – folytatta. – A nyugati országok nem fordítottak elegendő figyelmet és forrást az integrációra, hatalmas gettók alakultak ki például Londonban és Párizsban. Szegregálódott a bevándorolt közösség, és a másod- és harmadgenerációs migránsok már munkanélküliségben, szegénységben nőttek fel. Ők könnyebben fellázadnak a befogadó ország ellen, míg az elsőként érkezők általában hálásak a betelepülés lehetőségéért. További problémát okoz a nyugati országok fellépése, valamint az, hogy a szélsőséges mecsetekben könnyen radikalizálódnak a gyökerüket vesztett személyek.
Tárik Meszár szerint ugyanakkor Magyarországon kicsi az esélye annak, hogy terrortámadások történjenek. Itt nincsenek nagyobb muszlim társaságok, és magasfokú az integrációjuk, nincs gettósodás. Többnyire tanulás céljából érkeznek, és szigorú az állami kontroll – többek között büntetik a rasszizmust.
Az est második részében Kmeczkó Sára kutató kérdezte tovább a témában az előadót, melyben a keleti konfliktus területi és vallási aspektusait vizsgálták. Tárik Meszár kifejtette, hogy az utóbbi téma legalább akkora jelentőséggel bír, mint az előző. Véleménye szerint, aki figyelmen kívül hagyja a vallási aspektust, az nem lát a probléma gyökeréig. Az iraki keresztények, a zsidók és az arabok is magukénak akarják Jeruzsálemet, és amíg ez a probléma fennáll, addig nem lehet valódi béke.
