A kutatás ötlete 2018 környékén merült fel, amikor Ugrai Gábor, békéscsabai helytörténész felhívta az osztály figyelmét a jeltelen sírokra.
– Nagyon fontos lesz a város számára, hogy az első világháborús temetőtől nem messze lesz egy szépen helyrehozott második világháborús temetőnk is, hiszen a maradványok vissza fognak kerülni a helyükre, a háborúban életüket áldozó katonák végre méltó helyen fognak nyugodni – fogalmazta meg Ugrai Gábor.
Nem ez volt az első felderítés: 2001-ben az osztály német partnerszervezete már feltárta a parcella középső részét és akkor 44 német katonát exhumáltak, már ekkor lehetett látni, hogy magyar katonák is nyugszanak a földben.
Az idei munkálatok során, eddig 70 magyar katona maradványait emelték ki, de a szakemberek szerint a végső szám akár 90–100 is lehet. A feltárás nem szigorúan tudományos, hanem kegyeleti jellegű, ennek ellenére pontos dokumentáció készül minden egyes esetről.

A Hadisírgondozó Osztály fontosnak tartja, hogy a katonák személyazonosítását elvégezzék, ha erre módot biztosítanak a leletanyagok illetve a budapesti antropológiai vizsgálat. Az azonosítás legbiztosabb módja a köznyelvben „dögcédulának” nevezett azonosító megtalálása. Ezek a lemezek tízjegyű kóddal segítik a katonák beazonosítását.
– Eddig a feltárás során nagyjából 70 főt exhumáltunk, négy vagy öt olyan cédula került elő, ami hordozott is információt, sajnos ezeket alumíniumból készítették a második világháború során, így a föld sokszor elpusztítja őket, gyakran csak a lenyomatuk marad meg – mondta Czidor Dániel, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatósága Belföldi Hadisírgondozó Osztályának osztályvezető-helyettese.
Hozzátette: a feltárás során előkerült tárgyak közül a kiállításra alkalmasak darabok múzeumba kerülnek, míg a legtöbb főleg vasból készült leletet visszatemetik a katonákkal együtt. Ha a későbbiekben sikerül hozzátartozókat azonosítani, a személyes tárgyakat – például gyűrűt vagy feszületet – visszaszolgáltatják a családnak.
A békéscsabai önkormányzattal egyeztetve a cél, hogy legalább a katonák neveit feltüntessék. A hadisírgondozók munkája így egyszerre szolgálja a történelmi emlékezet ápolását és a háború áldozatai iránti kegyelet kifejezését.