„Magyarországon két magánember kezdeményezésére, 2018-tól március 10-ét a beporzók napjának nyilvánították – meséli Váncsa Klára, a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos muzeológusa. – A cél, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy mi mindent köszönhetünk a beporzó rovaroknak. Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók és sorsdöntő tudatosítani, hogy nélkülük elképzelhetetlen az emberhez méltó élet a Földön.”
Azt követően a muzeológus felsorol néhány fontos adatot:
- Magyarország területén körülbelül 30 ezer rovarfaj fordul elő a Föld területén pedig 2-3 milliótól több mint 30 millióra teszik a fajszámot
- Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású.
- Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
- Az elmúlt években méhek tömege tűnt el a föld színéről. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.
- A Harvard Egyetemen beporzásra alkalmas parányi robotrepülőkkel kísérleteznek, amelynek eredményeként sikerült drónnal pollent átvinni egyik növényről a másikra. Ez lenne a megoldás? Fenntartható ez? És mi lesz a mézzel? Egy kiló mézért méhecskék félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból, és amennyit repülnek, azzal hétszer körülrepülhetnék a Földet. Mindezt drónnal?
„Rovarok termelik nekünk a mézet – folytatja –, a méhviaszt, a valódi selymet. Nagyon sok állat nagyrészt vagy kizárólag rovarokkal táplálkozik – gondoljunk például a legtöbb énekesmadárra, denevérre, gyíkra és békára! Persze a legtöbb rovart más rovarok és pókok fogyasztják el. A rovarfogyasztásból az ember sem marad ki, hiszen a trópusi konyhákon, de a nyugati világban is rendkívül ízletes fogások készülnek rovarokból.”
Hozzáteszi, nagyrészt rovarok – főleg bogarak és legyek – tüntetik el az elhalt élőlényeket: az elpusztult állatokat, a trágyát, az élettelen növényi anyagot, köztük a kidőlt fákat is. Nélkülük a lebontást csak gombák és baktériumok végeznék, és jobb nem elképzelni, mi lenne, ha beláthatatlan ideig hevernének tetemek és más bomló dolgok a Földön.
„A rovarok megtalálták a helyüket a kultúránkban is – fűzi hozzá. – A hangyák és a méhek tevékenykedéséről irodalmi alkotások szólnak. A lepkék, a szitakötők, a bogarak pompás képviselőit az ókor óta csodálhatjuk képzőművészeti alkotásokon éppúgy, mint játékokon, ruhákon, reklámokon, képeslapokon és hűtőmágneseken.”
Hozzáfűzi, amennyiben fontos számunkra az emberiség jövője, mindenki megtalálhatja a módját annak, hogyan segítse zümmögő barátainkat. Ezt megtehetjük rovarhotel vagy darázsgarázs építésével, továbbá rovarbarát kertek és parkok létesítésével, ahol a megfelelő, nektárt adó tápnövényeket ültetve és virágos gyepfoltokat meghagyva méh- és lepkelegelőket lehet biztosítani. Sok más tippet is találhatunk a www.beporzoknapja.hu honlapon.
***
A Munkácsy múzeum Beporzók Napja címmel egy nyereményjátékot is indít!
A Beporzók Napjához kapcsolódó keresztrejtvény az alábbi linken érhető el: https://learningapps.org/watch?v=p12dppd8521
A megfejtéseket 2021. március 24-ig a beporzoknapjanyeremenyjatek@gmail.com e-mail címre várják. A játék eredményhirdetésére március 25-én kerül sor, a nyertesek névsorát a Munkácsy Mihály Múzeum honlapján tekinthetik meg.
A helyes megfejtést beküldők között mézédes és értékes nyeremények találnak gazdára a Békéscsaba és Vidéke Méhész Egyesület, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum jóvoltából. A játék nyereményeit Szlávik-Orvos Mária, a Békéscsaba és Vidéke Méhész Egyesület elnöke ajánlotta fel.
