Róka ezeket a modern kifejezéseket csak azért vágja ennyire, mert a lányuk Amerikában él, és a felesége hetente többször is beszélget a számítógépen a gyerekkel.
– De miért hiszik azt, hogy a vírus csak délután 3 után terjed?!! – értetlenkedik Róka.
– Mert akkor végeznek a melósok, te hűtő! – üvölt rá Kabos.
– De hát a vírus benne van a levegőben… tehát viszi a szél, és akinek gyenge az immunrendszere, az úgyis elkapja. Különben is, a félmegoldás nem megoldás! – húzza alá az igazságost Róka.
Amúgy Róka és Kabos már nyugdíjasok. R-GO napközben is nyugodt szívvel szörpölhetnének – ha az asszony nem várná őket egy kiélezett nyújtófával a sparhelt mellett; a legújabb megoldásuk az, hogy legfeljebb háromig jól berúgnak. „Miközben Orosz már reggel részeg” – tromfol a pultos. Ezen mindenki hahotázik.
11-kor kereken négyen vagyunk a Szipkában, tehát kong... A csapos elmondása szerint reggel van egy kis szomjas-cunami (sokan csak kv-t fogyasztanak), akik elmennek dolgozni. Ám a régi, 10-15 évvel ezelőtti törzsközönség nagy része azonban már nem él; és valóban, csak a munkaidő lejárta után lesz ismét hangos az ivó. Miközben az „átkosban” meg épp reggel 9-ig nem lehetett inni…
„Azon azért kacagtunk – de ezt már Ferencz Rezső, a Tótmelanzs szerkesztője mondja –, mert az egy olyan szabály volt, amit jó volt megszegni. De itt most másról van szó: az arcok ne legyenek fölöslegesen egy légtérben.”
„Az egyik huncut ördög (utcai kéregető) – meséli a nagy ABC presszós nője –, a szokásos egy ampullája (a féldecis kisüveg) helyett, most négyet vett egyszerre. Nyilván tartalékol, mert miközben napközben csorog hazafele, már nem lesznek nyitva a kiskocsmák.”
