A barátságkutatásról szóló szövegértési feladatsor, míg a műelemző feladatok között József Attila és Szabó Lőrinc versei, illetve Balázs Béla meséje szerepelt az idei középszintű magyar írásbeli érettségin.
A középszintű magyar érettségi első részében egy szövegértési feladatsort és egy rövid szövegalkotási feladatot kellett megoldani a rendelkezésre álló 90 perc alatt.
A két és fél oldalas szöveg idén a "barátságkutatásról" - a barátság születéséről és fogalmáról - szól, a könyvismertetőben több szociológiai fogalom is szerepelt. Az érvelési feladatban a diákoknak olyan "újabb igényekhez, szokásokhoz, nemzetközi trendekhez" kapcsolódó ünnepekről kellett értekezniük, mint a Valentin-nap vagy a halloween, 120-200 szavas szöveget kellett alkotniuk.
Akik nem ezt a feladatot választották, azoknak a hivatalos levél formai követelményeivel kellett tisztában lenniük. A "gyakorlati szöveg alkotása" egészen aktuális kérdésekkel foglalkozik: a diákoknak a helyi önkormányzati képviselőnek kellett levelet írniuk; meg kellett nevezniük olyan leromlott állapotú épületeket és hiányzó intézményeket, amelyet fejleszteni vagy építeni kellene - írta az Eduline szakportál.
A második feladatsor két műelemzési feladatot tartalmazott, itt egy Balázs Béla-alkotást, a feleségéhez írt Mosolygó Tündér Ilona meséje című művet kellett elemezniük. Az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak egy József Attila- (Fiatal életek indulója) és egy Szabó Lőrinc- (Szegénynek lenni s fiatalnak ) verset kellett elolvasniuk, majd összevetniük.
Az Eduline közzétette a szaktanár által elkészített középfokú érettségi megoldását, amelyet ide kattintva böngészhetnek, itt az érvelési feladat olvasható, itt pedig egy mintalevél. A megoldások közt szerepel a Balázs Béla-műről készített esszé, illetve az összehasonlító műelemzés.
Káromkodás és Ady-vers emelt szinten
Az idei emelt szintű magyarérettségin Ady-verset kaptak a vizsgázók műelemzésre, emellett a színházhoz kapcsolódó érdekes jelenségre, a káromkodásra kellett reflektálniuk – írja az Eduline.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy irodalomtörténész művének utószava volt. A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmazott.
A műértelmező szöveg egy Ady-vershez, az Emlékezés egy nyár-éjszakára című verséhez kapcsolódott. Megadott szempontok alapján (például szerkezet, toposzok, motívumok) kellett a vizsgázóknak értelmezniük a verset.
A reflektáló szöveg a színház világához kapcsolódott: a színházi előadásokban egyre inkább megjelenő vulgáris szavakról kellett kifejteniük a gondolataikat az érettségizőknek. Két megadott, eltérő álláspontú vélemény volt megadva forrásnak, az egyik, habár egyértelmű álláspontot nem fejezett ki, inkább a problematikusságát fogalmazta meg, míg a másik jó dolognak tartotta a káromkodás megjelenését a drámákban.
Aki felkészült, azt kapta, amire számított
Az érettségit a 7.TV stábja is nyomon követte, a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnáziumban a kollégáink által megkérdezett diákok többsége azt mondta, az előzetes nagy izgalom ellenére nem volt nehéz a középszintű feladatsor, többen azt mondták, hogy számítottak a kérdésekre.
Az iskola egyik magyartanára kérdésünkre elmondta: a középszintű feladatsor szövegértési feladatának témája nem volt idegen a diákoknak, és annak ellenére, hogy hosszú volt a szöveg, nem volt nehéz
Kutyejné Ablonczy Katalin szerint azonban könnyen kicsúszhatott az időből az, aki lassabban olvas. A műelemzési feladatok közül kiemelte a Balázs Béla-művet, amelyről úgy vélte, az emberi kapcsolatokról, a házasságról szóló írás tévútra vihette a diákokat, hiszen annak ellenére, hogy meséről van szó, nem nagy arányban tartalmazza annak klasszikus elemeit, sőt, agresszív, szexuális töltetű jeleneteket is felvonultat. Hozzátette: az összehasonlító verselemzés könnyebbnek számít, hiszen a költők fiatalsághoz való hasonulását kellett kivesézni.
Forrás: MTI/Eduline.hu/behir.hu
