Mintha csak most lett volna, hogy átlépte a nyolcadik ikszet, de már azóta is évek teltek el. Isten éltesse Gécs Bélát, akit ezúttal – rendhagyó módon – Boros Károlynak a szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásával köszöntünk.
"Adatik tudtára, kicsinek és nagynak, hogy ma van Gécs Béla 84. születésnapja!
Csaba örökmozgó, gondolkodó és alkotó, ifjonci hévvel élő csodás polgára ennyi éve van közöttünk. Hogy mondod, de hisz alig látjuk? Igen, mert az előtte tornyosuló feladatok mögött csendesen megbúvó ember, akit leginkább keze alól kikerülő ezer munkája révén ismerhetünk meg. Szinte hihetetlen, hogy az alkotó kedv és hozzá való tudás, finom alázat és ezer más jó tulajdonság keveréke még ma is fáradhatatlanul sarkallja újabb alkotásokra.
Menjünk hát köszönteni, átölelni és megajándékozni! Engedjetek előre, a sor végén már állnak. Más is tudja, életében kell őt viszontszeretni, megtisztelni.
De mit vigyünk neki, aki nekünk ad ajándékot alkotásaival? Minket tanít, munkára buzdít, szemünket nyitogatja miközben örök értékeket hagy az egész városra.
Vigyünk sört, bort, pálinkát és egyéb földi nyalánkságot? – NEM! Csak forduljunk felé és az őt körülvevő, ünneplő családja felé. Most vírus idején csak képzeletben öleljük át. Igaz, én kicsit tovább tartom karjaimban, mert szeretem. Mert még ma is emlékszem minden szavára, s annak hatására. Sokadszor olvasom ajándékba adott könyveit.
Mégis a múlt helyett ma előre nézek.
Istenem, miközben hálát adok, már rohannak szavaim előre. Te vigyázz reá! Te adj neki egészséget s jókedvet! Fordítsd felé orcádat, mosolyogj rá! Most és mindörökké Uram! Ámen.
Meleg szeretettel: Boros Károly"
